Ugyanezt erősítik meg a Chicagói Egyetemnek a dohányzásról leszokást kutató szakemberei.

A Daniel McGehee vezette kutatócsoport kiderítette: egyetlen, mély szippantás elegendő ahhoz, hogy az agysejtek "lubickoljanak a nikotinban". A nikotin a dohányosok számára fölér a boldogsághormonként ismert dopamin hatásával. Ámde az is igaz, hogy a nikotinnak a sejtekre gyakorolt hatása másodpercek alatt elillan, a hatóanyagra éhes agysejtek követelik az utánpótlást. Ez az oka, hogy a dohányosok nagy többsége csonkig elszívja a cigarettáját. "A nikotin más vegyületekre is hatással van az agyban, olyanokra, amelyek finoman szabályozzák a dopamin-adagolódását" - vélekedik McGehee.

A kielégüléshez hasonló hatás nagyjából egy óra hosszat tart, azután elölről kezdődik a késztetés: az agysejtek újra kívánják a nikotinméreggel előidézhető kellemes vagy éppen serkentő érzetet. Minél esendőbb az ember, annál gyakrabban gyújt rá, s ennek következtében a végén láncdohányossá válik.

Az egyénre és környezetére különösen káros szenvedély gyógyításának módját az agykutatók fogják megtalálni. A Dundee Egyetem munkatársa, David Balfour a módszert is fölvázolta: azt az agyi kapcsolatrendszert kell valamilyen módon megakasztani, amely a nikotin hatására megindítja a dopamin-kibocsátódást. Ha ezt sikerül elérni, akkor a nikotin képtelen lesz a kéjérzettel rokon "öröm" előidézésére. Így fölöslegessé válik a dohányzás.