Gender mainstreaming

Az Európai Unió kiemelt feladatként kezeli a nemek közti egyenlőség megteremtését. Ezt azonban főként a foglalkoztatás útján képzelik el. A lisszaboni cél szerint 2010-re 60% lesz a foglalkoztatott nők aránya. A gender mainstreaming ("frontális befolyásolás") egy olyan szemléletmód, mely a nemek kérdését helyezi a főáramba. Igazából nincs helyes fordítása, nehéz magyarosítani. A gender mainstreaming arra világít rá, mi a nők érdekeinek a férfiakéval azonos mérvű megjelenítése a politika és a szociális élet főáramában. A gender mainstreaming politikai célt jelent, egyben egy stratégiát is a nemek egyenlőségének eléréséhez. Tartalmazza a tapasztalatcserét, a gyakorlati eszközök fejlesztését, a végrehajtás keretét és monitorozását a különböző politikai területeken.

Az elképzelés szerint minden kérdésben meg kell vizsgálni, hogyan hat az a nőkre, vagyis horizontálisan kell érvényesülnie a szempontoknak. Az Európai Unió tagországai már régen elkezdték alkalmazni ezt a szemléletet. A gender mainstreaming érvényesülése attól függ, hogy kik fogják végrehajtani az intézkedéseket, oktatják-e ezt a szemléletet, s milyen ellenállása van a kormányzati szerveknek. Svédországban eljutottak odáig, hogy femokraták tevékenykednek, olyan személyek ők, akik hivatásszerűen foglalkoznak a férfi-nő kérdéssel.

A gender fogalma

A nők életére, tapasztalataira koncentráló tudományos írások nagyon régóta elkülönítenek két fogalmat, a biológiai nem ('sex') és a társadalmi nem ('gender') fogalmát. Az első a két nem anatómiai, biológiai különbözőségeire utal, a gender viszont mindazokra a társadalom által konstruált és megélt tapasztalatokra, elvárásokra, normákra, eszmékre, amelyek a két nemhez kapcsolódnak.

A gender fogalom megszületése tulajdonképpen ahhoz a feminista irányzathoz kapcsolódik, amelyik azt fogalmazta meg, hogy a két nem társadalmi megítélésében nem a biológiai-genetikai meghatározottság játszik szerepet, hanem a társadalomban kialakult viszonyok és normák. Idézni lehetne Simone de Beauvoir híres megjegyzését, hogy "Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik" (Beauvoir 1971, 197). Ebben a megközelítésben a nők és a férfiak közötti kulturális különbségekre helyeződik a hangsúly, valamint ennek a különbségnek a megszüntetésére, egyenlőséget követelve a politikai, a művészeti, a kulturális életben, a munkában, és a mindennapi élet egyéb területein.

A feminizmus egy másik nagy irányvonala viszont azt hangsúlyozza, hogy a két nem természetesen különbözik egymástól, és ha a két nem közötti egyenlőséget tűzzük ki célul, akkor az oda vezet, hogy a társadalom által általánosan elfogadott életstílushoz, kulturális vagy tudományos kompetenciához, tapasztalathoz lesz hozzáférése a nőknek is, ezek azonban mindig a férfiak által meghatározottak. Így a cél inkább az, hogy a társadalom legitimnek ismerje el a nők másfajta kultúráját, tapasztalását, életérzését, elfogadja azt a puszta a tényt, hogy a nők bizonyos dolgokat másképp élnek meg. Nem pusztán arról van már szó, hogy helyet kapjanak a nők a férfiak világában, hanem arról, hogy saját tapasztalataik, saját világuk, saját életük is elfogadott legyen a társadalomban.

Nemi szerepek változása

A nemi szerepeket az adott társadalom alkotja, így ez állandóan változik. Ezt tükrözi, ha megnézzük, hogyan viselkedett, milyen szerepnek felelt meg a nagymamánk, édesanyánk, mi magunk, vagy a barátnőnk, feleségünk. A múlt századi női szerepek a családanya modelltől eljutottak a független, önálló karrierista női ideálképig. Persze ez nem mindenkire igaz. Még ma is nagy számban találunk olyan hölgyeket, akik a gyermekvállalást és az otthoni teendők menedzselését tűzték ki életcélul.

A politika is hozzájárult a női kép formálásához. Az államszocializmusban szocialista emancipációról beszélhetünk. Az erőltetett emancipáció oka egyrészt gazdasági volt, a munkaerő létszám növelése miatt nyíltak meg a lehetőségek a nők előtt, másrészről ideológiai, az egyenlőség hirdetése miatt. Ennek eredményeként a foglalkoztatás elérte a biológiai maximumot, vagyis a nők teljes foglalkoztatottságáról beszélhetünk. Férfias foglalkozásokban mutatatták a nőket. A két nem hasonlít egymásra és ugyanannak a feladatnak az ellátására is alkalmasak, ezért a hölgyek akár traktort is vezethetnek. A hatvanas évektől változás történt. A munkanélküliség prognózisa és a gyermekszám csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatott nők száma. A gyermekvállalási kedv megerősítésére bevezették a GYES és a GYED intézményét. Nagy Beáta szociológus, gender-kutató szerint könnyebb volt a rendszert kritizálni, mint a férfiak szerepét megkérdőjelezni. Azóta sem merült fel ez a kérdés.

A rendszerváltás utáni változások ellentmondásosak. Megnövekedett a gazdaságban, a politikában a nők aránya. Ez összefügg azzal, hogy kinyíltak az iskolák kapuik a hölgyek számára. 2001-ben a főiskolán, egyetemen továbbtanulók száma megközelítette a százezret, a lányok aránya a felsőoktatásban 53,4 százalék volt. Az akadémikusok 3 százaléka, az akadémiai doktorok 10 százaléka, a kandidátusok 22 százaléka nő. Már a tudomány fellegvárainak bevételére is ott gyülekeznek a nők, a jövendő akadémiai pályafutásra felkészítő doktoriskolásoknak ma már több mint 40 százaléka lány.

Üvegplafon

A hagyományos alárendelt, háztartást vezető női szerepekből a nők munkába állással törtek ki. A munkahelyi hierarciában szépen emelkedett a nők pozíciója. Vezető pozícióban kevesebb nő van. Legtöbben alsó- , vagy középvezetők, vagy tipikus női területeken látnak el vezetői beosztást. A szociológiában használnak egy a fogalmat az "üvegplafont". Ez azt jelenti, hogy míg a középvezetői szinteken egyre több nő található, enyhítve ez által a nemek közti egyenlőtlenséget, addig a legfelsőbb vezetői körökbe nagyon kevés nő jut el. Nagy Beáta, szociológusnő kutatásai szerint a legújabb hazai jelenség az, hogy a vállalatoknál "üvegplafonba" ütköző nők felmondanak, és saját vállalkozást alapítanak. Kedvezőbb a trend a nemzetközi üzleti életben. A nemzetközi üzleti elit női képviselőinek befolyása évről évre nő. A legbefolyásosabb amerikai női menedzser Carly Fiorina a Hewlett-Packard elnök-vezérigazgatója.

Pedig a kelet-közép-európai vezető nők öntudatosak, bátrak, jobban kiállnak női mivoltuk mellett. Jó munkaerők, képesek vezetni egy nagy céget. A nőknek egyszerűbben megy a szervezés, pragmatikusabbak, jobb a humánpolitikájuk. A konfliktustűrő képességük s jobb, mint a férfiaknak - mondja Silvia Lepiarczyk, a Ringier Európa vezérigazgatója, a Ringier csoport igazgatótanácsának tagja.

Catherine Hakim, a London School of Economics szociológia professzorának kutatási eredményei szerint a karrierépítésnek Európában ma nincsenek szexista alapjai. Minél magasabb pozícióba jut valaki, a munkaköre annál inkább bekebelezi. Hakim szerint eléggé vitathatóan úgy vélik, hogy fiziológiai különbségek is közrejátszanak a férfiak sikeresebb karrierépítésében. A tesztoszteron nevű hormon a presztízs, az elismertség, a pénz, a dicsőség, a hatalom és a státus hajszolására kényszeríti a férfiakat. Eközben a nők a privát szférájukban találják meg az elismerést, s az otthonuk rendben tartása, a gyermekek nevelése sokkal fontosabb számukra, semmint a siker kergetése. Ez csak akkor változik némiképpen, amikor a gyerekek felnőnek, s a nők szabaddá váló energiáikat a munkába ölik.

Catherine Hakim professzor szerint érdekes megfigyelni azokat a férfiakat, akiknek a felesége jól fizető állásban van. Szinte kinyílik számukra a világ, s olyan önmegvalósító akciókba kezdenek, amelyekre a hagyományos férfias karrierutakon még csak gondolni sem mertek. Felfedezik művészeti ambícióikat, egyre többet foglalkoznak a hobbijukkal. Sőt, sokan feladják állásukat, s "férfihoz méltóan" önálló vállalkozásba kezdenek.

Álmaim hercegnője vagy hercege

A nem tehát az identitás része, a környezetünk számára hordoz fontos információkat, éppen ebből adódóan tapad hozzá sokféle sztereotípia.

A napjainkban uralkodó sztereotípiák vizsgálatának érdekes terepe a társkeresés. Karinthy szerint "A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi, amennyire a nő nőnek tartja magát."

Ha valaki ellátogat egy társkereső honlapra, akkor mit tapasztal? A fiúk olyan hölgyeket keresnek, akik nőiesek, vonzóak, értelmesek, lehet velük beszélgetni, szeretik a szexet, jók az ágyban, vidámak. A negatív, tipikus női tulajdonságokat nem részesítik előnyben: hisztéria, vásárlási láz, savanyúság kizáró tényező.

Napjaink Casanovajának erősnek, helyesnek, férfiasnak kell lennie. Ezért a regisztrációs lapok tanulsága szerint a hímneműek sportosak, kiegyensúlyozottak, nem dohányoznak és nem isznak alkoholt. Van autójuk, lakásuk, biztos egzisztenciával rendelkeznek. Csak egy csinos, igényes, értelmes fiatal nő hiányzik az életükből.

Íme egy igényes férfi elképzelése élete párjáról: "Legyél igényes, ápolt, kedves, lehetőleg házias, bújós, édes, szeresd az erotikát, légy vékony, karcsú vagy sportos. Hosszú haj előny, de nem feltétel.(Én vagyok a férfi, nekem van rövid hajam.). Szeresd a sportot, az életet, a vidámságos, jókedvet, az őrültségeket!"

A regisztrációs lapok kvalitatív kutatása közben egy idézet jutott eszembe Karinthytól:

"Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Pató Erika 

Kapcsolódó írások:

http://www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2789 Siker női módra

http://www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3740Gondolatok az esélyegyenlőségről

http://www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2887Napjaink családja

http://www.szochalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2740Nőnap után a nőkről