Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult.
A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú "félcsövet" tapaszt.
Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Európában is költ. Európában a Földközi-tenger partvidéki régiójában, Spanyolország, Portugália és a Balkán országainak belső területein fészkel.
Magyarországi költési adata eddig nem volt, és egyes kóborló példányok is nagyon ritkán, 1999-2015 között mindössze nyolc helyen kerültek elő Magyarországon. Áprilisban két, egymástól valószínűleg független megfigyelése is volt Tatán, illetve a magyar-román-ukrán hármas határ közelében.
A balatoni madarak első megfigyelési adata májusról származik. Ezt követően a madarászok 36 alkalommal figyelték meg a fecskéket.
A vörhenyesfecske-pár fészke az egyik hotel mélygarázsának mennyezetére, a faj mediterráneumi élőhelyén klasszikusnak számító helyre épült.
Külön meglepetés volt, hogy az idén épült fészek mellett egy korábbi években, valószínűleg 2016-ban készült fészek is előkerült, amiről eddig nem volt tudomásuk a szakértőknek. A fiókák első megfigyelése július elejéről származik, ekkor négy repülő madarat - három fiatalt és egy felnőtt egyedet - láttak a madarászok. Kedden az egyik vörhenyes fecskét még sikerült megfigyelni Balatonfüreden, a fészkelőhely közelében.
A következő évben érdekes madártani esemény lesz annak kiderítése, hogy a faj visszatér-e a balatoni fészkelőhelyre. Az új fecskefaj alkalmi megtelepedése azonban nem tudja ellensúlyozni a hazai fecskeállomány jelentős, több mint 50 százalékos állománycsökkenését.
