Igazi ritkaságnak számít Magyarországon ez a faj.

Tavasztől nyár elejéig fokozottan kell figyelni a récékre - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A veszélyeztetett fajok közé kerül az ausztrál főváros, Canberra jelképe, a sisakos kakadu - számolt be róla az ausztrál ABC News.

Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok alapján néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy 5 ezer kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott.

Felesleges és nagyon veszélyes a vízimadarak etetése télen is! Gyakorta ezt még az alapvetően jó szándékú emberek sem tudják - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán! Valójában azzal segítünk, ha nem dobálunk nekik például kenyérdarabkákat a vízbe. Ellenkező esetben a szárnyasok pusztulása lehet a vége. 

Madárbarátok, figyelem, indul az etetési szezon! Több száz madárfaj él Magyarországon, ám ezeknek csak egy kisebb része kerekedik fel ősszel, és költözik melegebb, táplálékban gazdagabb tájakra. A többiek nálunk igyekeznek átvészelni a telet. Sőt, vannak olyan fajok is, amelyek még északabbról költöznek hozzánk ilyenkor. Ilyen például a fenyőpinty, a csonttollú vagy az élénk narancssárga tollazatáról felismerhető süvöltő. Gondoskodjunk róluk! 

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényt október 6-7-én tartják. A részletes programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Szövetség oldalán találhatjuk meg. A madárvonulások idején ez biztosan sokaknak nyújt majd szenzációs kikapcsolódást!  

Új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt a nyár során Balatonfüreden, a fészekből három fióka repült ki július első hetében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel. A következő évben érdekes madártani esemény lesz annak kiderítése, hogy a faj visszatér-e a balatoni fészkelőhelyre.

Befejeződött Magyarország északi hegyvidékeinek állapotfelmérése. Az öt évig tartó kutatások rávilágítottak arra, hogy az Északi-középhegység – kiemelten a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és az Aggteleki-karszt – erdeinek állapota között jelentős különbség van, amely az ott élő, az Európai Unió szempontjából kiemelt jelentőségű állatfajok fennmaradási lehetőségeit is meghatározza. A nálunk egyedülálló kutatás eredményei jelentősen hozzájárulhatnak az erdők kezelésének hatékony, természetvédelmi szempontú fejlesztéséhez.

A költési időszakban a saját tükörképük látványa miatt ablakokra, autókra támadó madarak sérülése, pusztulása évek óta probléma a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. Hogyan védhetjük meg őket, és ezzel együtt kocsijainkat, ablakainkat?

Soha még nem láttak ilyen madarat Magyarországon - adta hírül az OrientPress Hírügynökség. A Balatonon, Szántód és Földvár között vették észre a Kanada nemzeti szárnyasaként is ismert fehércsőrű búvárt.        

Erdei fülesbagoly, a házi veréb vagy a tengelic? Vajon melyikőjük lehet az év madara 2017-ben? Döntsd el te! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján július 27-én délig várják a szavazatokat.

Idén szokatlanul korán, már július végén megkezdték vonulásukat a hazai fehér gólyák , többségük el is jutott Afrikába, de olyan madár is van, amelyik a telet itthon tölti az Ipoly-völgyben. Többek között Január is.

Az éjszaka is éneklő haris nyerte el a 2016-os év madara címet hétfőn zárult internetes szavazás eredményekén.

A fürj, a haris és az ugartyúk közül lehet kiválasztani a 2016-os év madarát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján július 27-ig várják a szavazatokat.

A britek nem csak a kormányukról döntöttek, hanem a nemzet madaráról is szavaztak. Az online voksoláson szoros küzdelem alakult ki a gyöngybagoly, a feketerigó, az ökörszem és a vörösbegy között.

Egy tavaly lezajlott internetes szavazás eredményeként a búbos banka lett 2015-ben az év madara, megelőzve a fekete rigót és a vörösbegyet. Sokatmondó népi nevén, a fostos bugybóka nem először lett az év madara, 1989-ben és 1990-ben is az első helyig repítették a szavazók.

Az európai folklórban ismert hiedelemmel szemben a szarkák nem is lopnak csecsebecséket. Sőt, valójában tartanak a fényes tárgyaktól - állítják brit szakemberek egy új kutatás eredményeire hivatkozva.

Az augusztus közepén érkezett hidegfront hatására a hazai fehér gólyák többsége megindult a telelőterületek felé. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is több példányt láttak el jeladóval, hogy vonulási útvonalaikat pontosan követni lehessen.

Már lehet szavazni a 2015-ös év madarára, egészen június 28-án délig. A búbosbanka, a feketerigó és  a vörösbegy indul a „versenyben”, melynek célja, hogy olyan madárfajokról tudjunk meg többet, amelyek védelmében nekünk is fontos szerepünk van. Ismerd meg közelebbről őket!