Magyarországon ritkaságnak számító borzas gödény (Pelecanus crispus) tűnt fel az Alföldön.
Egymást követő napokon feltehetően ugyanaz a madár tűnt fel Tiszaalpár, Tömörkény és Szeged közelében - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád-Csanád megyei csoportja közösségi oldalán.
A Magyarországon rendkívül ritkán kóborló madár egy példányát először szombaton figyelték meg a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpáron, a Nagy-tavon. Ezt a madarat még aznap este felé látták kirepülni a tóról.
Másnap feltehetően ugyanezt a példányt észlelték a tömörkényi Csaj-tavon, majd hétfőn Szeged közelében, a Fehér-tavon.
A borzas gödények nagyon régen költöttek is Magyarországon, ma már csak nagyon ritkán bukkannak fel, ezek a hatalmas - akár a három métert is meghaladó szárnyfesztávú - madarak. Legutoljára a Fehér-tavon 2015-ben észleltek egy példányt. A faj eltűnésének fő oka a vizes élőhelyek csökkenése.
A borzas gödény Délkelet-Európában és Ázsiában, nagy kiterjedésű vizes élőhelyeken csoportokban fészkel. Fészkét nádból és más növényi anyagokból építi. Két-három tojását egy hónap alatt költi ki. Szinte kizárólag halakra vadászik, gyakran összefogva, a zsákmányt körbezárva, összeterelve. Tágulékony torokzacskójába nagyobb mennyiségű zsákmányt is össze tud gyűjteni.
Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan röpül, miközben fejét válla közé húzza. Az európai állomány a telet Afrikában tölti, nagy részük a Nílus völgyében.
A borzas gödény testhossza 160-180 centi, tömege 10-12 kilogramm. Nevét fejének és nyakának hátsó, borzas tollazatáról kapta. A rózsás gödénynél még valamivel nagyobb, így a legnagyobb vízimadár. Alapszíne fehér, finom szürkésvörös árnyalással, a szárnytoll vége fekete. A fej és hátsó nyak tollazata borzas, üstökszerűen meghosszabbodott. A csőr szürkéssárga, a torokzacskó vérszínű, kékkel erezett.
forrás: MTI
