Nem órákon, vagy heteken át, hanem folyamatosan, kis pihenőktől eltekintve...  Ha valaki folyamatosan szembe megy a sorsával, akkor kellemetlen "véletlenek" sorozatának teszi ki magát.

Kudarcosak a kapcsolatai, nem talál magának megfelelő munkahelyet,hiába cserél-vált, mindig a a régi dallam csendül fel. Nincs szerencséje, ha szerencsét próbál, munkahelyi-utcai konfliktusokba keveredik, környezetében egyre kevesebb megértésre talál. Mintha az egész világ ellene fordult volna.

Ha valaki folyamatosan szembe megy a sorsával, előbb-utóbb megbetegszik, s ha gyógyszerrel el is tünteti a tüneteket a kór új ruhában kopogtat majd ajtaján. Mondjuk egy ittas járművezető képében, aki áthajt a zöld jelzésen, épp emberünket gázolva el.

Úgy kint, mint bent.

Aki szembe megy a sorsával, önmagával megy szembe. Azzal az önmagával, akit nem ismer, s aki arra kéri, - kényszeríti, hogy ismerje meg őt.

Ismerd meg önmagad! - ez az ókori templomra vésett felirat, a boldogtalanság leghatékonyabb, hosszú távra szóló ellenszere. Aki erre az útra lép, a nehezebb megoldást választja. Aki úgy dönt, hogy az álarc mögé néz, aki elhúzza a függönyt, aki meglátja a díszletek mögött a málló gerendázatot annak csöppet sem lesz könnyű, könnyebb az élete. Aki próbál úgy élni, hogy a világot maga körül tükörnek tekinti, aki a félelemben és a betegségben segítő szövetségest lát, aki megkülönbözteti az erőt az erőszaktól, s nem akar ártani senkinek, az konfliktusok, szorongások és megnemértések sorozatának teszi ki magát.

Úgy kint, mint bent.

Ám a felszín gyökeresen más tartalmat takar. Mert egészen más vállalni, mint elviselni a konfliktust. Egészen más tudatosan, tudatosodva szembe menni, mint vállvonogatva, átkozódva, könnycsorgatva. Egészen más egy ütközésnél a másikra mutogatva kárhoztatni őt a történtek miatt, mint befelé figyelve azt vizsgálni, hogy szól rólam ez a történet. Egészen más Demalgont, vagy Valeriánát nyelni a fájdalom és a félelem ellen, mint megkérdezni őket, mi az üzenetük számomra. A Ricinus soha nem árulja el, mit nem akarok-tudok elengedni évszámra.

Ismerd meg önmagad! - ez valójában annyit tesz: szeresd meg önmagad! Aki eljut idáig, annak szinte mindegy is, szembe megy, vagy párhuzamosan. Belül fogja jól érezni magát. Harmóniában.

Önmagam szeretni, annyi, mint ismerni és elfogadni a sorsomat. Tudni a feladatot és tudatosítani a megvalósításhoz szükséges készségeket. Lehet az ember sorsa az is, hogy szembe menjen. Mint a Bolond, a Tarot-ban, az utolsó, vagy első kártyán. Hamvas szerint, ő "A végtelen utak vándora".

A kutyák megugatják, de a kutyák azért ugatnak, mert elásott csontjaikat féltik...Nincs semmije, de nem is kell neki semmi...Senkit sem akar megváltani, önmagát a legkevésbé...A bolond alig fél. A határok embere. Az elmúlás állandó jelenlététől felfokozott életheve. A bolondot az utolsó lépés érdekli, a határátlépés. Mi van tovább?"

Ha szembe jön velünk, álljunk meg egy pillanatra. Hisz Ő is tükör.