A népi hiedelmek mellett, az orvosok egy része is hisz benne régóta. (Vérszegény lévén nekem is azt rendelte a doktor nénink - jó néhány évtizede - hogy esténként igyak meg egy kis pohár vörös bort, a rémes gyógyszer helyett, amit akkortájt lehetett kapni.)

Minden tudományos adat nélkül is, a növények életével kicsit is foglalkozók számára könnyen belátható, hogy a szőlőfürtben koncentrálódik minden olyan ásványi anyag nagy része, melyet a gyökereken keresztül a növény a talajból felszív. A jó bort készíteni akaró borász pedig, a szőlőtermesztésre figyel oda legjobban: jó mélyen legyenek a gyökerek - ezért keveset trágyáz, hogy ne a felszínről akarja a növény megszerezni a táplálékot; s kegyetlenül megritkítja a serdülő fürtöket, hogy korlátozza termést, s koncentráltabb legyen a megmaradó fürtök beltartalma. A borok természetes gyógyszereknek tekinthetők, antiszeptikus, erősítő, kedvező élettani, étrendi hatásuk alapján. "A bor az embernek teremtetett csodálatos adomány: feltéve, hogy egészségben vagy betegségben, ésszel és mértékkel, jellemre szabottan fogyasztják" - mondta Hippokratesz, időszámításunk előtt az 5. században.

A borok gyógyászati hatását tehát már az ókortól ismerték, Magyarországon is a középkor óta használják a bort gyógyításra. Magyarországon a tokaji aszúborok mellett, valószínűleg mert ott is a gyakori volt az aszúsodás, a magas cukor, sav, penicilin és aromaanyagai miatt a somlói szőlők borai is gyógybornak számítottak már a XIX. Században.

A tokaji aszú gyógyító erejéről évszázados legendák, írásos bizonyítékok maradtak fenn. A különleges nemes rothadás által töppedt szőlőszemekben olyan mértékben koncentrálódik az ásványi anyag és vitamin tartalom, hogy valóban természetes előállítású gyógyszernek tekinthető, a kemikáliák minden káros hatása nélkül. Az un. aszú esszencia, mely a botrytiszes töppedt szőlők saját súlyától, tehát a gravitáció hatására kicsorgó mustból készül, még koncentráltabb az extrakt anyag tartalom.

A '90-es évek elején került a kutatók látóterébe a rezveratrol néven ismert fenolos vegyület, mint olyan boralkotórész, melytől az orvosbiológia művelői a szív -és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek területén remélhettek segítséget. Nemrégiben egy villányi bortermelő kérésére klinikai vizsgálatnak vetették alá vörös borait, s kiderült, egy palack olyan mennyiségben tartalmaz rezveratrolt, mely megfelel 2-3 kapszulában található antioxidáns hatóanyagnak.

A jó minőségű vörös borok jelentős mértékben tartalmaznak folsavat is, mely a vérképzés mellett számos enzim aktivitásához szükséges, növekedéshez, sejtosztódáshoz, a központi idegrendszer fejlődéséhez, ill. élettani működéséhez.

Ezért itatott hát velem a doktor néni gyerekkoromban vörös bort.