Sok nőben felizzik a féltékenység parazsa, ha azt veszi észre, hogy párja már kevésbé érdeklődik iránta, kevésbé szenvedélyes, elhagyta a kedveskedést, bókolást.
Életkortól függetlenül szenvedhetünk attól, hogy párunk szexuális érdeklődése csökken irántunk. Mivel gerjeszthetnénk fel benne újra a vágyat? Hogyan tehetnénk magunkat kívánatossá?
Nos azzal biztos nem, ha el kezdjük faggatni, hol járt, mit csinált, veszekszünk, hogy miért most ért haza, miért nem törődik már velünk - s a konyhai munkáktól némileg amortizálódva, ingerülten elé csapjuk a vacsorát. A féltékenységi rohamok helyett miért nem próbáljuk mi magunk egy kicsit féltékennyé tenni őt?
A férfiak alapjában véve szeretik, ha párjukat más férfiak is csinosnak, kívánatosnak találják, ám csak ritkán gondolnak bele, hogy kedvesüket netán valaki el is csábíthatja tőlük. Erre kell rájátszani, persze csak óvatosan.
Kezdjünk el az eddigieknél is gondosabban odafigyelni öltözködésünkre, sminkünkre. Reggel dudorászva készülődjünk, s ha párunk rákérdez eme változásra, csak sejtelmesen mosolyogjunk. Csináljunk egy-két programot barátnőinkkel, amire még különösebb gonddal öltözzünk. Ha párunk megkérdezi, hová megyünk, kivel megyünk, mondjuk meg az igazat - valószínűleg úgyis elkezd gyanakodni. (Ám ha netán valódi féltékenység lángol fel párunkban, van alibink.) A férfiak általában nem sokáig hagyják szó nélkül az ilyetén változást, ám különféleképpen reagálnak:
Valóban felébred bennük újra az érdeklődés párjuk iránt, mert végre belegondolnak, hogy esetleg elveszíthetik, s akkor minden rendbe jön.
Elkezdenek aggódva érdeklődni a változás iránt. Ha jól ismerjük párunkat, s az eltávolodás oka csupán valószínűleg egyfajta unalom volt, akkor itt az ideje, hogy bevalljuk, csak vele akarunk újra kikezdeni.
Sajnos a harmadik eset is fennállhat, azaz párunk érdeklődésének hiánya mögött valóban egy másik nő áll. Ám akkor jobb mielőbb tisztázni, s megpróbálni helyreállítani a kapcsolatot.
