A fiatalabb generációk talán már nem is hallottak Lux Elviráról, de a 40 év fölöttiek számára ő volt szexuálpszichológia nagyasszonya. Pedig apácanevelést kapott, a középiskolát Egerben az Angolkisasszonyoknál végezte. Nem váltak el a szülei, jómaga monogám házasságban élt hatvankét évet. Kezdetben eszébe sem jutott a szex mint szakterület. Ennek ellenére számos szexológiai, szexuálpszichológiai témájú tudományos és népszerű tudományos könyv szerzője, társszerzője.
Első könyvét, a Szexuálpszichológiát 1981-ben adták ki, amelynek átdolgozott, népszerű kiadása azóta többször is megjelent. Főbb témái: nemi státusz-nemi szerep, partnerválasztás, a szexuális magatartás, frigiditás és impotencia, de a terápia gyakorlata is olvasható a függelékben. A neves szexuálpszichológus írt még könyvet a férfi és női szerepekről, az anyaságról, a pszichoszomatikáról, hogy csak néhányat említsünk. A szakmai szöveget érdekes esetleírásokkal tette izgalmas írásokká, szinte ”regényekké”.
1969-től tanított pszichoszomatikát és szexuálpszichológiát az ELTE-n, 1970-től tartott felvilágosító előadásokat iskolákban, egyetemeken, rendezvényeken. Bárhol megfordult, mindig tolongtak a hallgatók... Talán azért, mert előadásai során a lényegi összefüggéseket, a tudományos mélységeket mindig a legegyszerűbb hétköznapi példákon keresztül érzékeltette. Talán azért is, mert remek a humora, a pőre igazsághoz jól passzol a kissé kemény, amolyan “jólmegmondós” stílusa… és főleg azért, mert már sok tíz évvel ezelőtt olyan témákról beszélt nyíltan a nagy plénum előtt, amelyekről akkor a hálószobákban is csak susogni szabadott, mert a szex az időtájt még tabu volt.
A 60-as évek végétől páciensek ezreinek segített szexuális problémájuk megoldásában vagy a termékenység elérésében. A legkülönfélébb problémákkal fordultak hozzá - potenciazavar, orgazmushiány, rendszertelen vérzés, vaginizmus, spontán vetélés vagy álterhesség illetve terméketlenség – és pácienseivel közösen mindahányszor meg is találta a megoldás útját.
Lux Elvira volt Magyarországon az első pszichológus, aki nőgyógyászati klinikán kezdett dolgozni 1968-ban. Az I.számú Női Klinikán nagy hasznát vette, hogy az orvosi egyetemre is járt, így tudott közös nyelvet találni szülész-nőgyógyász kollégáival. Akkoriban nem igazán tudták, mire is jó egy pszichológus. Kitartó munkával lassacskán elfogadtatta orvoskollégáival a pszichológiai gondolkodást, így egyre több beteget küldtek hozzá. Először azokat, akiket ”reménytelennek” tartottak, aztán olyanokat, akik kezelésével az orvostudomány nem boldogult: túl sokat vagy keveset menstruáló nőket, termékenységre hiába váró párokat, orgazmushiányban szenvedőket. Vezetésével alakult meg és működött évtizedekig a Magyar Szexológiai Társaság.
Lux Elvira munkásságának utolsó két évtizedében egyre inkább a termékenység/anyaság témája felé fordult. Párok százai fordultak hozzá, mert nem sikerült megfoganniuk vagy kihordani magzatukat. A visszajelzések alapján mára több mint 500 gyermeknek lett tiszteletbeli nagymamája. Igazi nagymamává is vált, lányának három fia született, ők pedig hét dédunokával ajándékozták meg Elvirát.
Amikor három évvel ezelőtt Elvirát ledöntötte a betegség a lábáról, fogyni kezdett ereje és egyre kevesebb pácienst tudott fogadni. Aggódott azokért, akiket nem tudott hová küldeni kezelésre. Egy régi szólás segítette őt a megoldáshoz: ”Az örökséget meleg kézzel kell átadni”.
Meg is alakította tanítványaival a Lux Baba Alapítványt, azért, hogy minél több párnak lehessen megvalósult álma a gyermekáldás. Szakmai tudását, azt az erős hitét, hogy a nők anyává válhatnak, nemcsak pácienseinek, de tanítványainak is átadta, hogy – az ő szavait idézve – ”továbbvigyék a fáklyát”. Az alapítványban csoportos kezelési forma lett a cél, hogy egyszerre több rászorulónak lehessen segíteni. Így egyedülálló tudásával és klinikai sikereivel együtt neve is tovább él. (Képek: sajtóanyag)
