A korábban, egészen 2010-ig, a marihuána, az ecstasy és az amfetamin volt az az anyag, amit a fiatalok a bulikban jellemzően „fogyasztottak”. Aztán megjelent a mefedron, és néhány hónap alatt elöntötte a piacot, részben legalitása, részben könnyű hozzáférhetősége miatt egyre szélesebb körben kezdték használni. Miután a szert betiltották, újabb és újabb szintetikus vegyületek jelentek meg a piacon. A fogyasztók így a legális, de teljesen ismeretlen hatású és következményű szerek felé fordultak.
A szereknek két fő családja van. Az egyik általában fehér por formájában van jelen - ezt lenyelik vagy felszippantják –, a legdivatosabbak azonban a szintetikus kannabinoid családba tartozók, amelyeknél a szintetikus vegyületet növényi hordozóra viszik fel, és cigarettaként elszívják.
Nem lehet megjósolni, hogy a dizájnerdrogok piacán egyik napról a másikra milyen vegyületek jelennek meg. Nem lehet tudni, hogy ezek veszélyesebbek lesznek-e, mint a korábbiak, és azt sem, hogy milyen hatásuk lesz, milyen egészségügyi problémát okoznak - mondta az MTI-nek a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet szakértője, aki arra is figyelmeztetett, hogy az utóbbi időben rendkívül veszélyes anyagok jelentek meg.
A szintetikus kannabionidok körében egyre újabb és újabb vegyületek jelennek meg. Ezeket a fogyasztók gyakran már nem is nevezik néven, internetes portálokon rövid betűneveket lehet találni. Fehér por formájában szerezhetők be, felvihetők növényi anyagra – műfűre –, és cigarettaként elszívhatók. A hatásuk hasonló a kannabiszéhoz, hiszen ugyanazon az agyi működési mechanizmuson fejtik ki hatásukat, a konkrét hatásokról, kockázatokról azonban nagyon keveset lehet tudni.
A műfüvek fogyasztása egyelőre csak akkor bűncselekmény, ha olyan hatóanyag van rajtuk, ami a tiltólistán szerepel. Ekkor új pszichoaktív anyaggal visszaélésnek minősül a fogyasztás. Előfordulnak viszont olyan esetek, amikor új vegyületek jelennek meg, amelyek nincsenek a listán, és akkor a fogyasztó nem követ el bűncselekményt. Az uniós drogjelző rendszer keretében csak az idén már négy olyan új anyagot vizsgáltak meg, amelyek összefüggésbe hozhatóak a tagállamokban történt akut mérgezésekkel és halálesetekkel.
Magyarország egyébként a drog által kevésbé fertőzött országok közé tartozik az EU kábítószerügyi központjának 2014. évi jelentése szerint. Míg az Egyesült Királyságban ezer főre 8,3 heroinfogyasztó jut, Magyarországon csupán 0,5. Az Európai Unióban a felnőtt népesség 4,2 százaléka használ kokaint; az Egyesült Királyságban ez 9, míg Magyarországon csak 0,9 százalék. Miközben nálunk a felnőttek 8,5 százaléka használ kannabiszt, az unió tagállamaiban az átlagos arány 21,7 százalék. Ugyanakkor az ecstasy tekintetében Magyarország a középmezőnyben található a népesség 2,4 százalékával, az uniós átlag 3,1 százalék.
