Az ilyen embriók nagy része elpusztul még a korai magzati életben, de van néhány, aki megszületik. 3000 megszületett lánygyermekből egy Turner-szindrómás, így bár nem túl gyakori a betegség, nem is annyira ritka.

A túlélő embriókban gyakran úgynevezett mozaikosság áll fenn. Ez azt jelenti, hogy van olyan sejtvonaluk ahol csak egyetlen X kromoszóma van, de van olyan sejtvonaluk is, ahol mind a két X kromoszóma megtalálható.

Az ilyen betegek testi megjelenésében van néhány jellegzetesség, ami szintén segíthet a korai felismerésben, s így a kezelés korai megkezdésében. A Turner-szindróma gyanúja már születés után felmerülhet a vizsgáló orvosban. Ezeknél a kisbabáknál a kéz- és lábháton ödéma látható születés után, és a tarkótájon laza bőrredő van.

A nyakon két oldalt bőrredő látható, ezt pterygiumnak nevezik. A haj a tarkón mélyre terjed, a mellkas pajzs alakú, a mellbimbók távol vannak egymástól. Gyakori az x-láb és sokszor társul a betegség veleszületett szívhibával is. A betegek harmadában vesefejlődési rendellenesség is jelen van.

A nem annyira egyértelmű esetekben később feltűnik, hogy a gyermek kisebb és általában vékonyabb is a kortársainál. A különbség a kor előrehaladtával egyre csak fokozódik, majd a nemi érés idején, amikor a többi gyerek hirtelen nagyon megnő ez kifejezetté válik.

A Turner szindrómás leány nemi érése nagyon lassú, vagy el is maradhat. Ez azért van, mert a petefészkek helyén petesejteket nem tartalmazó kötőszövetes csíkok vannak. A kezdeti magzati életben még vannak petesejtek, de mire a gyermek kétéves lesz, ezek teljesen elpusztulnak.

Hajlamosak az ilyen gyerekek pajzsmirigy megbetegedésre, középfül-gyulladásra, és szénhidrát anyagcsere zavarokra. Általában az intelligencia normális.

Amennyiben a beteg mozaikos kromoszómakészletű, ezek a tünetek egészen enyhék is lehetnek, de a növekedési elmaradás ilyenkor is megvan.