Egyfajta fotóba sűrített plakátművészet. Ez volt az első benyomásom, amikor először láttam Mandur László New York-i képeit. Most is ezt éreztem, és örültem, hogy a kedvenceim is bekerültek a legszűkebb válogatásba.
Kincses Károly fotómuzeológus - aki ezúttal is szokásos szellemességgel nyitotta meg a művész kiállítását - azt vette számba, mekkora esélye lehet egy New York-inak, hogy rákerüljön Mandur László egyetlen képére is... Nem sok, de ennek igazán nincs jelentősége. Annak viszont igen, hogy mit láthat egy helybeli szeretett városáról, és mit Mandu László? Hogyan szólalnak meg, zenélnek a tűzfalak, hogyan tölti be a kecsesség a lustán elnyúló téglarengeteg ritmikáját, a rohanó talpak - mint apró hangyák - az üveglépcsőket ... Pillanatok, élmények, amelyek megismételhetetlenek, mégis örökre megmaradnak, és amit érdemes újra és újra megnézni!
Sok jóbarát, ismerős, egykori munkatárs is elment a megnyitóra, és külön köszönet a Kranyik-Török Duónak. Ragyogó zenei aláfetést nyújtottak a Budapest-New York randevúhoz.
A kiállítás 2017. november 16-áig várja az érdeklődőket a KMO Művelődési Házban, a Teleki utca 50. alatt. Ne hagyd ki!
Meghökkentő és mellebvágó kiállítással lepte meg a fotóművészet kedvelőit Mandur László tavaly. Mystic Dreams – Holocaust című tárlatát a budapesti Bálint Házban a Zsidó Kulturális Fesztivál programjaként láthatták az érdeklődők.
