A péniszrák viszonylag ritkán fordul elő, 100.000 férfiból egyet érint. A betegek átlagéltekora 65-70 év. Kialakulásában több tényező is felelőssé tehető, így a nem megfelelő higiénia, a fitymaszűkület és az emiatt vissza-visszatérő gyulladások, valamint a nemi úton terjedő Humán Papilloma Vírus (HPV).

Péniszrák esetén leggyakrabban a makkon, illetve a fitymán alakul ki a daganat, mely korai stádiumban kis méretű, fájdalmas, kemény tapintású göb. Idővel a tumor kifekélyesedik, és kezeletlen esetben bűzössé, nagy méretűvé válik. Ha fitymaszűkület áll fenn, az hónapokig elfedheti az elváltozást, ilyenkor csak égő érzés, viszketés, bő váladékozás hívhatja fel rá a figyelmet.

A péniszrák viszonylag korán ad áttétet a környező lágyéki nyirokcsomókba, így azok is nagyon megduzzadhatnak, fájdalmassá válhatnak.

A diagnózis felállításához a daganatos szövetből vett minta (biopszia) mikroszkópos vizsgálata elengedhetetlen. A nyirokcsomók érintettségének vizsgálatára ultrahang, illetve MRI a legmegfelelőbb vizsgálati módszerek.

A péniszrák kezelése attól függ, hogy mekkora a daganat, és hogy adott-e már áttéteket. Ha még csak felszínes az elváltozás és nem terjed mélyre, akkor a kimetszés és a több éven keresztül tartó szoros megfigyelés, kontrollvizsgálat elegendő.

Ha azonban a tumor mélyebbre terjed, beszűri a környezetében lévő vér- és nyirokereket, idegeket, akkor nem kerülhető el a hímvessző amputációja és a környező nyirokcsomók eltávolítása. Ezt követően kemoterápiás szerekkel (methotrexáttal, bleomycinnel) történő utókezelésre van szükség.