De vajon milyen jelekből állapítható meg, hogy az egyén érzékenyebb a rákkeltőkkel szemben? Az egyik legjellemzőbb tünet, hogy az immunrendszer védekezőképessége meggyengül, vagy egyáltalán nem működik. Ezt nevezik immunhiányos állapotnak, mely lehet örökletes, enzimhiányon alapuló, vagy szerzett.
Fejlődési rendellenességekkel született gyermekekben, vagy akiknél kromoszóma rendellenességeket találnak, szintén gyakrabban fordulhatnak elő daganatok. Ez azt jelenti, hogy már a méhen belül keletkezhetnek olyan sejtkárosodások, amelyek torzképződés mellett később, felnőttkorban, vagy már kisgyermekként rosszindulatú szövetburjánzást eredményezhetnek.
Az emberi kromoszómák száma összesen 46. A nemi kromoszómák kivételével mindkét nemben azonosak, 23 párba rendezhetők, tehát mindegyik típusból két darab van. A 23. pár pedig, a nem kromoszóma szám; XX a lányoknál és XY a fiúknál. Eddigi kutatások még nem fedezték fel, hogy melyek azok a kromoszóma rendellenességek, melyek a rákért felelősek.
Azonban léteznek bizonyos kitüntetett kromoszómák, amelyek gyakran mutatnak eltérést a legkülönbözőbb daganatokban.
Például egy nyirokcsomó daganatnál a 14-es kromoszómán ragadványt lehet felfedezni. Az akut leukémiánál pedig, a 8-as és a 21-es kromoszóma számbeli rendellenességeit figyelték meg. Egy vele született rendellenességben, a Down-kórban szintén a 21-es kromoszóma rendellenessége jellemző, amiből a betegben nem kettő, hanem három található. Ebben az esetben a felnőttkort megért betegek hasonló korú társaiknál gyakrabban betegszenek meg rákban.
Az eddigiekből kitűnt, hogy a kromoszómák eltérő viselkedéseiből következtetni lehet az egyén fokozott rákhajlamára, ami természetesen az esetek kis százalékában örökölhető is. Azt azért senki se meri határozottan állítani, hogy ezek a rendellenességek közvetlenül oki összefüggésben állnak a daganat kifejlődésével.
Összefoglalva a rákra való hajlamot, ami számos tényező függvénye lehet, örökölhetjük. A rákra való hajlam öröklése nem azonos a szerzett daganatok öröklésével. A gyakorlatban mégis a daganatok kialakulásában nem az örökletes tényezőknek, hanem a környezeti hatásoknak van döntő szerepük.
