Ez a közös fonal az Andrea Palladio nevével jelzett építészeti koncepció. Az építész 1508-ban Padovában született Andrea di Pietro della Gondola néven, és Vicenzában halt meg. Tehetsége és stílusa forradalmat robbantott ki az építészet terén. A palladianizmusként emlegetett irányzat a lakásépítészetre gyakorolta a legnagyobb hatást.
Andrea története egy szerencsés találkozással kezdődött 1535-ben. Az akkoriban kőfaragóként dolgozó fiatalember megismerkedett Viceznza ünnepelt költőjével és humanistájával, Giangiorgio Trissinóval. Trissino, látva Palladio tehetségét pártfogásába vette.
Andrea Palladio építészeti pályafutása 1540-ben indult. Az első, Palladio által tervezett épület a Palazzo Civena volt Ponte Euróban.
Bár az általa tervezett középületek, templomok, kolostorok és hidak teljesen megváltoztatták Vicenza képét, leginkább a vidéki házak foglalkoztatták, amelyekből Vicenza hetven kilométeres körzetében legalább hetvenet tervezett. (Természetesen, egy részük ma már nem áll.) Egyazon elv alapján készültek, de mindegyik tartalmazott valamilyen újításnak számító, dekoratív és gyakorlati funkcióval bíró elemet.
Építészeti ars poeticáját a Quattro Libri dell' Architectura című, 1570-ben megjelent írásában összegezte. A villáknak szentelt fejezetben, egy általános bevezető után, feltárulnak előttünk a művész tervei és az általa épített házak freskóira, szobraira tett megjegyzései.
Az értekezésben bemutatott villák közül 12 még ma is áll. A leghíresebb közülük a "La Rotonda" néven ismert Villa Almerico Capra, amely Vicenza központjától nem messze található. Az épület 1570 körül készült Paolo Almerico prelátus számára. Szerkezete a római Pantheonéhoz hasonló, a villa és a templom egyfajta ötvözete.
Többi villája longitudinális vonalvezetésen készült, a főépület általában oszlopos galériában vagy szárnyakban folytatódott. A Pojana Maggiorében álló Villa Pojana a tulajdonos személyiségét tükrözi. 1550-ben épült, egy nagyon régi nemesi család számára.
A velencei arisztokrata, Giovanni Pisano számára Bagnolo di Lonigóban készült Villa Pisano építésekor döntő szempont volt a folyóra néző telek. A homlokzat két tornya között egy hármas árkáddal díszített, timpanonnal fedett loggiát alakított ki a mester, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílt a folyó hullámaira.
A Finale di Saracenóban álló villa tökéletes példája a villa-farmház funkció összekapcsolásának, nem véletlen, hogy értekezésében maga Palladio is ezt az épületet említi a funkcionális építőművészet modelljeként.
1570-ben Palladio Velence építészeti főtanácsosa lett. Ebben a funkcióban két olyan épületet tervezett, amelyek mindegyike említést érdemel: az egyik a Redentore templom, a másik San Giorgo Maggiore temploma.
