Idén először került meghirdetésre a Balaton fagyija pályázat. Versenyre kizárólag a balatoni régióból lehetett jelentkezni. Egyaránt nevezhettek cukrászdák és kézműves fagylaltozók is. Minden jelentkező kétféle ízzel nevezhetett.
A pályázatban megszabták, hogy a fagylaltban a hagyományos alapanyagokat – tej, tejszín és/vagy vaj, cukor, tojás – kötelezően használni kell. A zsűri pontozta a fagylalt ízét, színét és illatát is. A nyertes pályázónak vállalnia kellett, hogy nyilvánossá teszi a fagylalt receptúráját, így bármely fagyizó elkészítheti azt.
Te is készíthetsz otthon finom hűsítő fagyit, ITT egy recept hozzá!
Mint azt Fekete Tamás, a Balatoni Regionális TDM Szövetség alelnöke elmondta: 16 fagylalttal neveztek a versenyre, közülük a legjobb a balatonmáriafürdői Florida fagylaltozó „Balatoni randevú” fantázianevű szamócás pezsgős marcipánfagylalt lett. Itt pezsgős marcipán alapú fagylaltot szamócával megbolondítva is lehet kapni. A zsűri további 3 fagylaltot különdíjjal jutalmazott: a „Füge-dió fantázia” fagylaltot a balatonföldvári Kárpáti fagylaltozóból, a balatonfüredi Korzó fagyizó „Füredi mákvirág” és a Bagaméri fagylaltozó „Kapros túros pite” nevű különlegességét is.
Több nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a turisták már nemcsak a kulináris különlegességekre éhesek, hanem a kultúrára is. Ezt az igényt próbálja kielégíteni Balatonfüred is – tette hozzá Cserép László, Balatonfüred önkormányzatának művelődési osztályvezetője, aki szerint ma mindenkinek természetes, hogy Budapestre jórészt kulturális céllal látogatnak a külföldi turisták. A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed a világörökség részei, de a városban több mint 200 múzeum és galéria - közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel - is található.
Az azonban még a magyarok számára is kevésbé ismert, hogy a Balaton is kínál ilyen lehetőségeket. Jó példa erre Füred, ahol hamarosan a híres magyar fotós, Robert Capa és a szintén világhírű reneszánsz művész, Dürer munkáit nézhetjük meg, jelenleg pedig a külföldi turisták körében is népszerű Keserű Ilona képeit láthatjuk a múzeumban.
A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) elemzései rámutatnak arra, hogy az elmúlt két évtizedben a kulturális turizmus egyértelmű megatrendként jelenik meg a világ turisztikai piacán. A szervezet becslései szerint a nemzetközi turizmus bevételeinek 40 százaléka a kulturális turizmusnak köszönhető. A gazdasági hozadék mellett a kulturális turizmusnak óriási szerepe van a szellemi örökség védelmében és a közösségi összetartozás erősítésében. Az is kimutatható, hogy a turisták egyre inkább elfordulnak a passzív vízparti pihenéstől. Éppen ezért a jövőben a hazai turizmus piacán is azok a települések lehetnek sikeresek, amelyek intellektuális élményeket is kínálnak.
