Bár az ápolt külső megjelenés az erősebbik nem tagjaival szemben is alapvető elvárás, még beszélni sem illik arról, milyen úton-módon felelhetnek meg ennek a kritériumnak.

Az igazi férfi - nyilván! - egészséges, napbarnított bőrrel jött a világra, és csak úgy magától jól néz ki. A kölnijét sem maga vette - ajándékba kapta egy hölgyismerősétől és ha már ott van, akkor ugye nem dobja ki. Fésülködni sem szokott, csak beletúr a hajába és kész is a hibátlan frizura. Tükörbe pedig még a borotválkozás közben is alig néz, nehogy hiúnak nyilvánítsák...

Bizony, nem kevés előítélettel kell megküzdenie a magára valamit adó férfiembernek. Ezek után ne csodálkozzunk, ha stikában a mi méregdrága ránctalanító krémünket dézsmálja meg - kész merészség volna besétálnia egy parfümériába és saját részre kérni valami jó arckrémet.

Szerencsére vannak úttörő szellemű - leginkább szingli - urak, akik saját maguknak vásárolnak kozmetikumot, vállalva a méregető pillantásokat. A legbátrabbak még a női szentélyeknek minősülő kozmetikai szalonok ajtaján is bemerészkednek. És milyen jól teszik!

Gyakorló kozmetikus barátnőim osztották meg tapasztalataikat a mind gyakrabban fel-felbukkanó férfi vendégeikkel kapcsolatban, akiket mindig nagy örömmel látnak viszont.

A férfi vendég ugyanis nem azért megy kozmetikushoz, hogy lelki problémáiról számoljon be, így a kozmetikus megspórolhatja magának a pszichológusi szerepkört - a kezelés javára.

Az ellazulásra vágyó férfiú ezenkívül feltétel nélkül megbízik a kozmetikus szakértelmében; nem írja elő, mit és hogyan csináljon.

Ráadásképpen még meg is dicséri a kollegina frizuráját, sőt létezik olyan régi vágású úriember, aki a kezelést kézcsókkal köszöni meg.

Az igazi férfi tehát a kozmetikában is az marad és még a bőre is egészségesen frissé, megjelenése bizalomgerjesztően ápolttá válik - amit mi nők nagyra értékelünk!

Fodor-Kassai Mónika