A szénanáthaként is ismert allergiás rhinitis kiváltó oka lehet pollen, por vagy akár kisállatok. Becslések szerint a betegség az amerikai populáció mintegy 20%-át érinti, és hazánkban is egyre növekvő gyakoriságot mutat. A finn Nemzeti Népegészségügyi Intézet kutatói szerint a bizonyos fogamzásgátló tabletták szintén növelhetik a betegség kockázatát, főleg fiúkban, illetve olyan gyermekeknél, akiknek szülei szintén allergiás betegségben szenvednek.
A kutatók Leea Keski Nisula vezetésével 1.182, 5 és 6 év közötti, finn gyermekeket vontak be vizsgálataikba. A vizsgált gyermekek több mint fele (618 fő) allergiás betegségben szenvedett, a másik csoport tagjai (564 fő) kontroll csoportként szolgáltak. A beteg gyermekek 52%-a asztmás volt, 35%-a szénanáthás és 48%-ának volt atópiás ekcémája.
A gyermekek édesanyjának egy kérdőívet kellet kitölteniük, amely többek között arra is rákérdezett, hogy használt-e fogamzásgátló tablettát a terhességét megelőző egy évben, és ha igen akkor milyen típusút. A vizsgálatban részt vevő gyermekek édesanyjának több mint harmada (36,5%) szedett tablettát. Ezen nők gyermekeinek 'allergiás kórtörténetét' aztán összehasonlították a többi gyerekével, akiknek az édesanyja nem szedett fogamzásgátlót a terhességét megelőzően.
Az anyák vagy kombinált - szintetikus ösztrogént és progeszteront is tartalmazó - vagy csak progeszteront tartalmazó készítményeket szedtek. (A progeszteron hormon a szervezetben havonta termelődve felkészíti a méh belső felületét a megtermékenyített petesejt befogadására).
Némely szintetikus progeszteron-készítmény androgéneket is tartalmaz, amelyek szintén nemi hormonok és a férfi nemi jegyek kialakulásáért felelősek. A kutatók külön összehasonlították a kétféle szintetikus progeszteron alapú fogamzásgátló tabletta hatásait. Az egyik csoportba az androgént is tartalmazók (levonorgestrel, nortestosteron, lynestrol), a másikba az androgént nem tartalmazók (desogestrel, gestodene és cyproterone acetate) kerültek.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a második csoport gyógyszereit szedett anyák gyermekeiben gyakrabban alakult ki allergiás rhinitis (esélyhányados: 1,67), különösen ha a szülők is allergiás betegségben szenvedtek (esélyhányados: 1,78) illetve a fiúk esetében (esélyhányados: 2,12) a gyógyszereket egyáltalán nem szedő anyák gyermekeihez képest. Az asztma és az atópiás ekcéma esetén ilyen összefüggést nem tudtak kimutatni. A kutatók az allergia kialakulásához vezető biológiai kölcsönhatásokat nem tárták fel, ezért további vizsgálatokra van szükség.
A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt.
Forrás: www.medipress.hu
