Ha egyetlen képpel kellene illusztrálni a világhaló csatornáin hömpölygő 21. századi digitális képözönt, akkor az minden bizonnyal egy macskás fotó lenne. Bár a kutyások máig vitatják, az internet nem hivatalos címerállata a csupa rejtély, öntörvényű, pihe-puha cica lett. Az állat nyilvánvaló szépsége és cukisága mellett többek között olyan tulajdonságainak köszönheti mérhetetlen népszerűségét a kortárs vizuális kultúrában, mint az emberszerű arckifejezése, elbűvölő intelligenciája, keresetlen humora, örök kiszámíthatatlansága és arisztokratikus természete.
A macskához kapcsolódó jelentésrétegek a háziasításától kezdve folyamatosan rakódnak egymásra. Bár megszelídítése legendásan sokáig tartott, az azóta eltelt több ezer év alatt az ember társaként összetett állatszimbólummá vált: az éjszaka, a titkos tudás állatává; az éleslátás megtestesítőjévé; a nőiség jelképévé; a bujaság ikonjává. Mindezeknek köszönhető a „macskás fotó” alműfaj közérthetősége és közkedveltsége.
A MIAU! kiállításon a világ folyamatosan bővülő cicáskép-archívumából egy apró egység látható: kilenc kortárs magyar alkotó (fotóriporter, fotográfus, képzőművész) fotói és a hozzájuk tartozó személyes kis történetek macska-ember és ember-ember viszonyokról, képelméleti összefüggésekről, szociológiai megfigyelésekről, babonákról, mániákról, szemekről, bajuszokról.
Szabó Benke Róbert saját macskájáról készült fotója látható a kiállításon. „A fotográfusi munkásságom jelentős része igen személyes, leginkább a fontos találkozásaim köré kerítek sztorit. Így van ez dr. Miciváry Micivel is.
Nem hétköznapi, ahogyan „becsapódott” az életembe, végigkísérte a párkapcsolatomat, majd a szerelem vége, később Mici elajándékozása, 2018-ban újratalálkozás, és búcsú … a lehető legrövidebben így tudom összefoglalni a történetünket. Mici mindezalatt több munkám alanya volt.”
Szombat Éva Practitioners című sorozatában olyan embereket mutatott be, akik aktívan alakítják a saját sorsukat, és sokat tesznek a boldogságukért. „Egyesek a háziállatok tartásában, imádatában teljesednek ki. Ezért is mentem el 2015-ben egy macskakiállításra, és fotóztam a büszke, örömben úszó macskatulajdonosokat a kissé feszült kedvenceikkel” – idézi fel a fénykép készítésének történetét.
Hajdú D. András dokumentarista fotósként pedig csupán „belefutott” a kiállításon látható jelentbe: „A Máltai Szeretetszolgálat megbízásából készítettem a pécsi György-telepen egy multimediális anyagot, amikor megláttam kiterítve ezt a tigrises szőnyeget a szárítón. Az agyam azonnal beindult és raktározott: a tigris szuper szimbólum, többek között utalhat a telepi srácok apaképére, vagy akár az ottani lányok kedvenc vadállatmintás ruhadarabjainak egyikére. Ilyenkor általában regisztrálom, hogy van egy lehetőségem arra, hogy játékba hozzam az adott látványt, és várom, hogy a nap folyamán lesz-e belőle valami. Ebben az esetben az élet egy egészen szürreális pillanatot produkált, mint amire számítottam: befordult a sarkon egy fekete macsek, és egyszerűen odasétált, majd felnézett a
tigrisre, mint valami példaképre. Minden egy képre került, a háttér tökéletesen árulkodik a miliőről, a cica pedig a telepi srácok mintakeresését jelenítette meg számomra.”
A macskák sokrétű szimbólumrendszere és sokféle arca, kilenc alkotó személyes történetén keresztül
augusztus 30-ig a Capa Központ 8F Galériájában.
A MIAU! alkotói: Bánkuti András, Barakonyi Szabolcs, Gáldi Vinkó Andrea, Gerhes Gábor, Hajdú D. András,
Máli Fanni, Szabó Benke Róbert, Szarka Péter, Szombat Éva.
