Alsóban az élet. Ez a neve annak a tudományos kísérletnek, amelyhez civil föld-, kert- és erdőtulajdonosok jelentkezését várták az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének munkatársai. Az újdonsült amatőr kutatók ezekben a hetekben kapják meg postán a meglepő kísérleti anyagot, azaz egy pamut alsóneműt. Árvai Mátyás, az intézet tudományos munkatársa mondta el, hogy mire is jó ez a kollektív alsónadrág temetés.
Az alsóneműt azért kell elásni, hogy ezzel az egyszerű módszerrel vizsgálják meg, mennyire aktív, mennyire változatos a talajélet a termőföldeken. A pamut alsókat legalább 20-30 cm mélyre kell temetni, és otthagyni minimum hatvan napig. Ez idő alatt a földben lévő mikrobák, gombák, algák, ízeltlábúak, egyéb élőlények dolgoznak a textílián. Két hónap után az amatőr kutatók kiássák a fehérneműt, lefotózzák, a felvételeket elküldik a Kutatóközpontba, ahol a maradványok alapján levonják a következtetéseket: hány százaléka tűnt el, ették meg vagy bontották le a talajban lakó élőlények.
Az un. talajélet aktivitása, illetve változatossága utal a talaj egészségi állapotára. A pamut alsónemű roncsolódása egyszerű, gyors és szemléletes visszajelzés arról, milyen aktívak biológiai szempontból a talajok.
A felhívás megmozgatta a kertészek fantáziáját. Majdnem 2000 alsónemű talált gazdára. Ez azt jelenti, hogy 2000 helyszín van az ország teljes területén. Volt, aki több nadrágot is igényelt, attól függően hány ilyen kísérleti helyszínt szeretett volna létrehozni. Így egy nagyon nagy adatállomány jön létre. A konyhakert tulajdonosokon kívül természetvédelmi területek művelői, erdészetek, gyümölcsösök kezelői is jelentkeztek.
A kezdeményezés 2015-ben indult Kanadából, ahol szabad fordításban „Talajba az alsóval!” címen hirdették meg a programot. A kezdeményezés gyorsan utat talált az az Egyesült Államokba is. Akkor már szárnya kapta a média a gatya-ásókat, a siker pedig több európai ország gazdáit és agrárszervezeteit is megihlette. A norvégok, a brit és francia gazdák is hódolnak az alsók elásásának, de Izlandon és Svédországban is kezd terjedni az alsó temetés.
Ez az úgynevezett Citizen Science, amit közösségi tudománynak vagy civil tudománynak fordíthatunk, egyre nagyobb teret hódít. Ilyenkor a kutatók a lakosság segítségét kérik az adatgyűjtésben, egy-egy tudományos kérdés megválaszolásához. Magyarországon ez az első olyan közösségi tudományos program, ami talajtani kutatásokat céloz meg, ráadásul ilyen széles körben. Az ország teljes területéről érkező adatok segítenek abban, hogy a kutatók átfogó képet kapjanak Magyarország talajainak állapotáról.
