Ha az anyuka meg is tudná oldani, hogy a gyereknevelés mellett még dolgozzon is, teljes munkaidőben, az összes munkakereső közül ő talál a legnehezebben munkát. A legtöbb cégnél, ha csak meghallják, hogy kisgyerekes, már fel se veszik. (Persze az indok más, hiszen az diszkrimináció lenne!) Részmunkaidős állás, vagy pláne otthon végezhető, és szorgalmas munkáért normális jövedelmet biztosító munka pedig alig van. Ráadásul ezekhez többnyire vállalkozói igazolvány is kell. Vállalkozás indításától, s főleg a vele járó gazdálkodási, pénzügyi feladatoktól pedig sokan félnek, vagy azt sem tudják, hogyan induljanak neki.
A dolgozni akaró (vagy kénytelen) kismamáknak, fiatal édesanyáknak szeretne segíteni a Tempus Közalapítvány, mely a tavalyi tanfolyam sikerén felbuzdulva idén ismét elindította 7 hónapos vállalkozói képzését, kifejezetten anyukák számára. A VANDA (Vállalkozó Nők, Dolgozó Anyák) névre keresztelt, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával megvalósuló távoktatásos képzésbe olyan célcsoportok is bekapcsolódhatnak, akik saját forrás vagy egyéb lehetőség hiányában nem tudnának élni a felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulás kínálta előnyökkel.
A programot indító konferencián Dr. Frey Mária, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet tudományos főmunkatársa a nők atipikus foglalkoztatási lehetőségeiről szólva érdekes összehasonlításokat tett hazánk és más EU-s országok női foglalkoztatási számai között. Bár Magyarországon a 25-54 éves nők foglalkoztatottsága kb. akkora, mint az uniós átlag (67%), a teljes munkaidős, határozatlan időre szóló foglalkoztatás dominál - és alig találni munkáltatót, aki alkalmazná a rugalmas munkaidőt (részmunkaidő, távmunka). 2006-ban pl. az összes foglalkoztatott magyar nő 5,6%-a dolgozott részmunkaidőben. Ez a szám mindössze 0,1%-ot nőtt 1991 óta, és jócskán lemarad a 27 EU-s ország átlagától (31,2%).
Míg a magyar foglalkoztatottak 5%-a sem élvez rugalmasságot munkaideje beosztásában, addig a holland munkavállalók csaknem kétharmada befolyásolhatja munkakezdésének és befejezésének idejét. Norvégiában pedig egy közelmúltban elfogadott törvény szerint - a munkáltató és munkavállaló megállapodására bízva - alanyi joggá vált a rugalmas munkaidő.
Az anyaság és munkavállalás közti szerepkonfliktus feloldását segítheti egy - akár otthonról végezhető - vállalkozás elindítása, az Európai Unió pedig kiemelten kezeli a női vállalkozókat. Csapó Ida önismereti tréner, gender szakértő (NŐTÁRS Alapítvány, MiNők Egyesület elnöke) a konferencián tartott előadásában elmondta, hogy Magyarországon a nők főleg a városokban indítanak vállalkozást, amelyek jellemzően szolgáltatás-jellegű vállalkozások. A szakértő - személyes tapasztalatai alapján is - a sikeres (női) vállalkozás feltételeihez sorolta az üzleti terv mellett az önismeretet, a sokszor női megérzéssel párosuló ügyfélismeretet, a termék ismeretét és a hatékony kommunikációt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyukák merjék meglépni a vállalkozás növekedési fázisát, de ügyelve arra, hogy bár saját maguknak dolgoznak, mégse váljanak saját maguk hajcsáraivá.
L.K.
