Ma már tudjuk, hogy gondolatainknak hihetetlen ereje van- a szervezet gyógyító folyamataiban betöltött szerepe jelentős.
Vannak elképzelések, melyek szerint a gondolat még a fizikai testnél is nagyobb energiával rendelkezik, miért is ne használnánk ki?
Sajnos többnyire azért, mert egész egyszerűen sajnáljuk rá az időt.
A meditációhoz remek segédeszköz lehet egy mandala tanulmányozása vagy elkészítése is, hiszen segít a harmónia helyreállításában, a lélek lecsillapításában, a szem megnyugtatásában.
E kifejezés a szanszkritból származik, és jelentése: kör vagy korong, s bár nehezen leírható, de a világ egyfajta leképeződése, lelkünk idegenvezetője: a tökéletesség kozmoszába vezet be bennünket.
Körökből és vonalakból áll össze, geometrikusan elhelyezkedve. Középpontból, egy kisugárzó részből végül pedig egy lezáró külső körből áll, ám az egész mandala a középpontra fókuszál.
Ezért is ad segítséget az elmélyüléshez, a meditációhoz, hiszen ilyenkor is önmagunk középpontja felé törekszünk eljutni, miközben egészen tág dimenziók, az univerzum részeseinek érezzük magunkat.
A mandala geometrikus formái is szimbólumok: a kör például a szellemiséget, míg a négyzet az anyagi világot jelképezi, a színek pedig érzelmeinket hívják elő.
Érdekes, hogy a közhiedelemmel ellentétben, Dahlke szerint a mandalák minden kultúra gyökerénél ott találhatókgondoljanak például a rózsaablakokra), sőt, akármerre nézünk a természetben, folyton találunk egy-egy mandalát (napraforgó, vagy a vízbe dobott kavics).
Az sem véletlen, hogy újra divatosak lettek, hiszen Jung szerint a mandalák különösen akut lelki káoszhelyzetekben - a pszichózis és a hirtelen kitörő neurózis esetében - lépnek fel, mint a lélek öngyógyító tendenciái - spontán képekben.
Művészetterápiában kiválóan alkalmazhatók a lelki problémák orvosolására.
