A patikaliberalizáció egyelőre nem eredményezett számottevő változást a gyógyszervásárlási szokásokban, hiszen a patikán kívüli költések nem érik el a teljes gyógyszertári forgalom egy százalékát sem. Bár a versenyhelyzet eredményeképpen a kiszolgálás pozitív irányba fejlődött és innovatív, a vásárlók gyorsabb kiszolgálását biztosító értékesítési módszerek is megjelentek, a vevőtájékoztatás továbbra is elmarad az elvárható szinttől - állítják a GfK LHS HealthCare egészségügyi és gyógyszerkutatásokért felelős szakértői.
Az egészségügyi reform egyik meghatározó lépése volt a patikaliberalizáció, amely a gyógyszertárak korábbi területi monopolhelyzetét feloldotta és versenyhelyzetbe hozta a gyógyszer-kiskereskedelem szereplőit.
Egy évvel ezelőtt a legtöbb hír a gyógyszertárakon kívüli gyógyszerárusításról szólt, ám ez a változás eddig még alig változtatott a gyógyszervásárlási szokásokon, hiszen a gyógyszertáron kívüli vásárlások aránya a teljes patikai forgalom egy százalékát sem éri el. Ez az arány várhatóan valamelyest nőni fog, ám széles körű elterjedése valószínűleg nem lesz jellemző, az továbbra is a speciális vásárlói igényeket fogja kielégíteni a patikán kívüli vásárlás.
Sokkal nagyobb hatása volt a piacra az újabb gyógyszertárak nyitásának, valamint a patikaláncok, -társulások formálódásának. Egyértelműen megjelent a patikák között mind a vevőért, mind a patikai költések nagyságáért folyó verseny. Ez a verseny legerősebben Budapesten, valamint a nagyobb városokban jelentkezett, míg a kisebb településeken jellemzően csökkent a patikák jövedelmezősége és nőtt a kiszolgáltatottsága.
Az egymással versengő gyógyszertárakban mindennaposakká váltak a kereskedelem más szektoraiban már megszokott promóciók, kedvezményeket kínáló akciók, de a gyógyszertáron belüli bemutatók is egyre gyakoribbak. Megjelentek a szabadpolcos gyógyszertárak, ahol a vásárlók szabadon válogathatnak, lehetőséget kapva újabb termékek felfedezésére. Ennek azért is van jelentősége, mert a termékkínálatot a legtöbben nem ismerik, csak saját problémájukkal vannak tisztában.
A vevők megtartása érdekében is egyre többet tesznek a gyógyszertárak - így például a vásárlók könnyebb, gyorsabb kiszolgálása érdekében lehetővé teszik az online, illetve telefonos rendelést. A GfK LHS HealthCare patikavizsgálatai rávilágítanak, hogy a gyógyszertári munkatársak általában udvariasabbak és figyelmesebbek, bár a vásárlókkal folytatott beszélgetésre, tanácsadásra még mindig nagyon ritkán kerül sor.
Egyre több gyógyszertárban válik a belső tér is áttekinthetőbbé, jobban látszanak mind a termékek, mind a kihelyezett reklámok, számos gyógyszertárban ma már elektronikus képernyőn jelenítik meg a hirdetéseket.
A vény nélkül kapható és gyógyszernek nem minősülő készítmények területén a fokozódó verseny és a szabad ármegállapítás hatására gyorsan változik a gyógyszertárak tevékenységének jellege, mely így egyre inkább ügyfélközpontú.
A patikák forgalmának nagyobb részét képező vényköteles gyógyszerek forgalmazása terén azonban kevésbé látszik a fejlődés. A vényköteles gyógyszerekhez kapcsolódóan alig van tanácsadás, és a rendkívül gyakori árváltozásokat a patikák képtelenek a készletek szinten tartásával követni. Egyre több az olyan gyógyszertár is, amelyik a rá nehezedő pénzügyi nyomás miatt igyekszik a raktárkészletét nagyon alacsonyan tartani, és sok esetben csak a vásárló megrendelésére biztosítják a gyógyszereket.
GfK LHS HealthCare gyógyszerészekkel folytatott interjúi során kiderült, hogy számukra a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb a vényköteles gyógyszerek esetében alkalmazott kereskedelmi árrés. A patikusok szerint ennek növelésére lenne szükség ahhoz, hogy a nagyobb pénzlekötést igénylő jobb raktári készletezés és a jelentős emberi erőforrást igénylő patikai tanácsadás általános színvonala javuljon. Ez utóbbi megvalósulása több szakember véleménye szerint a kidobott gyógyszerek arányát is jelentősen csökkentené.
A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet készítette.
