Képzeljünk el egy olyan szolgáltatást, amely minden reggel figyelmeztet, hogy aznap melyik testrészünk fog fájni. Így még mielőtt elindulnánk otthonról, feltankolhatunk a megfelelő gyógyszerrel, vagy még indulás előtt be is vehetjük, hogy a megjósolt fájdalom be se következzen.

Az elgondolás közel sem olyan utópikus, mint amilyennek első látásra tűnik. Németország, sőt már az Egyesült Államok lakosai is hallhatnak a meteorológiai előrejelzéssel egyetemben úgy nevezett biometeorológiai híreket, melyek az időjárás egészségre gyakorolt hatásaira figyelmeztetik az embereket. Ha belső eredetű fájdalmainkat nem is jósolja meg, az idei kora nyári időjárás függvényében nálunk is elkelne egy ilyen szolgáltatás, nemde?

A Nemzetközi Biometeorológiai Társaság egyik tagját, Paul Beggs-t idézve "a biometeorológia a bioszféra energia- és anyagáramlásának folyamat-reakció rendszerével foglalkozik". Az interdiszciplináris tudományág sokkal ősibb gyökerekkel bír, mint gondolnánk: Krisztus előtt 400-ban láttak napvilágot először olyan feljegyzések, melyek az emberek egészsége és az időjárás közti összefüggésekről tudósítanak. Aki pedig lejegyezte őket, nem más volt, mint Hippokratész.

A biometeorológia "Bibliája" ennél kicsit később született meg. A Marylandi Egyetem professzora, Helmut Landsberg vette számba elsőként tüzetesebben az időjárás okozta egészségügyi bántalmakat, melyeket Időjárás és Egészség, Bevezetés a Biometeorológiába című könyvében foglalt össze 1969-ben. 

Az bio-időjóslás legfontosabb szempontjai:

-          légmozgás

-          szélsőséges hőmérséklet

-          UV jelentés

-          páratartalom

-          allergén jelentés

és mindezek fényében a következőkkel kapcsolatban szolgál információkkal:

-          fájdalmak

-          légzési nehézségek

-          reakció idő

-          születési index

-          hangulat index

-          éberség

-          influenza jelentés

A reumás fájdalmak például általában a levegő magas páratartalma, a csökkenő nyomás és a szeles időjárás következtében ütik fel a fejüket.

A nagyvárosban élő légzési problémákkal küszködőknek, melybe beleértendők az allergiás asztmások is, tanácsos figyelemmel kísérniük a légmozgásra vonatkozó előrejelzéseket. A szmogos levegő ugyanis szél hiányában nagyon fullasztó.

A gyenge légzőszerveket a hőmérséklet és a nyomás rohamos esése is nehézségek elé állítja. Télen például, ha bejelentik a közelgő mínuszokat, azt asztmások nem árt, ha készenlétbe helyezik pipájukat és egyéb gyógyszereiket.

Reakcióidőnket és éberségünket a felhős ég, az alacsony nyomás és a nyirkos idő teszi leginkább próbára, hangulatunknak pedig szintén a magas nyomás, az alacsony páratartalom, a se túl hideg, se túl meleg hőmérséklet, a napsütés valamint az enyhe szelek kedveznek leginkább.

Forrás:  http://www.intellicast.com/Health/Articles/WxHealth/, http://www.anapsid.org/biomet.html