Kedvelt vígjátékokkal, az Oscarral, a Tévedések vígjátékának mai változatával, az Őrületek tornyával, az Őnagysága kabaréja című zenés komédiával az igényes szórakoztatást vitte közel az emberekhez Háda János neves színész-rendező színháza. Dóczi Lajos XIX. századi színpadi szerző méltatlanul elfeledett művével, az Országomat egy csókért című darabbal a magyar nyelv szépségeire hívták fel a közönség figyelmét. A „rímhányó” Romhányi Józsefet idéző stílusban rímelő előadás, a magyar nyelvben rejlő bravúrokra építő Vérszipoly, avagy ki harap a végéncímű darab ugyancsak az irodalmi élményt és a családi kikapcsolódást szolgálta igazi slágergyanús dalokkal.
Több településen felcsendült az egyik legjobb off-broadway musical Az Apácák, fantasztikusan jó zenékkel és öt nagyszerű színésznővel - Vándor Évával, Voight Ágival, Mérai Katával, Zakariás Évával és Laurinyecz Rékával). A Süsü, a sárkány kalandjai című zenés mesejáték pedig megállíthatatlanul hódít a gyermekek körében, a 2013-as premier óta már majdnem 200 alkalommal játszották.
Ebben az évadban is teljesült az alapító legfőbb célja, hogy szó szerint közel vigye a színházat az emberekhez, hogy társulata a színház és az igényes minőségi kultúra népszerűsítésén túl, az esélyegyenlőséget képviselje. A múltbéli sikerek számbavétele és a jövőbetekintés egyaránt aktuális, 2016 őszén ünnepli ugyanis ötödik születésnapját a HADART Színház. A vállalásoknak megfelelően a minden korosztályt megszólító repertoáron zenés mesejátékok, interaktív műsorok, musicalek, illetve prózai és zenés vígjátékok egyaránt szerepelnek, minden előadást az esélyegyenlőség színházon belüli megteremtésének jegyében állították színpadra.
- Legfőbb társadalmi szerepvállalásunk, az infokommunikációs akadálymentesítő és érzékenyítő programunk kapcsán már elmondhatjuk, hogy a siketeknek szóló jelelést elfogadta, sőt szereti a színházlátogató közönség és a színészek is, mert a jelnyelvi tolmács dramaturgiailag szerves része a darabnak, Spinnerné Takács Erika színészi produkcióval van jelen a színpadon – mondta Háda János, aki a HADART Színház vezetése mellett kőszínházakban, az Újszínházban, Győrben és Nyíregyházán is népszerű darabokat rendez.
- A siketek az ép hallásúakkal együtt szeretnek színházba jkárni, ők csak egy kis mankót várnak ahhoz, hogy ne kelljen őket külön kezelni. Az előző évekhez hasonlóan 2015/2016-os évadban is éllovasok voltunk a jelnyelvi tolmács bevonásával készített színházi előadások népszerűsítésében. Ezen produkciók országos és határon túli terjesztésében számunkra az elfogadás és az elfogadtatás, a társadalmi integráció a fő cél, ezért akkor is jelelünk, ha hallássérült nem ül a nézőtéren. Azt szeretnénk, hogy teljesen természetes legyen, hogy vannak olyan felnőttek és gyermekek, akik a „kézmozdulatokkal”, azaz jeleléssel és szájról olvasással boldogulnak és nekik is ugyanúgy járnak a színház nyújtotta élmények, mint halló társaiknak - fogalmazott a három évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező vezető, aki számos felnőtt és gyermek előadást jegyez, mint színész-rendező a klasszikus és igényes színházi előadások képviselőjeként.
A 2016/2017-es évadban a HADART Színház tagjai – a József Attila Színházból, a Budapesti Kamaraszínházból és a Madách Színházból érkező népszerű színészek – jubileumot ünnepelnek, a társulat az ötödik évadára készülnek. A jubileumi évad célkitűzése, hogy elvigyék a színházat a hátrányos helyzetű települések gyermekei, nagycsaládosai számára, hogy ők is átélhessék a színházzal való személyes találkozás csodáját. A jelnyelvi tolmács bevonásával készített színházi előadások mellett, vakoknak szóló darab színpadra állítása is szerepel a hosszabb távú tervek között speciális akusztikai megoldások alkalmazásával.
- Küldetésünk lényege - legyen szó siket és vak kisgyerekekről, hátrányos helyzetű településeken élőkről -, hogy minél szélesebb rétegek felé kiterjesszük a színházat, mert nekik is joguk van a kulturális élményekhez – vallottata Háda János.
ORFEUM - Zenés barangolás a XX. században című darab bemutatójával ünneplik a jubileumi évet, az élő zenekarral kísért előadásban a színészek egy-egy ismert melódiával mesélik el a múlt század két világháborúját, 1956-ot, a sötét szocializmust, ’68-at, a nyolcvanas évek zenei „robbanását”, majd a rendszerváltozás hozta szabadságot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója komoly visszatekintésre ösztönöz, ezért a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye kiemelt blokkot kap Háda János legújabb rendezésében.
- Nem mondunk véleményt, nem megyünk bele társadalomkritikába, hanem az egyén útját követjük, az emberi kapcsolatok és az egymásra figyelés fontosságára helyezzük a hangsúlyt. - A melódiák világának egyik leghivatottabb szakértője, Darvas Ferenc válogatásában olyan dalokkal emlékeztetnek a XX. századra, mint a Gyere, te nímand, a Szegény embert az ág is húzza, a Fizetek főúr, a Minden elmúlik egyszer, a Jó éjt, drága kis hadnagyom, a Kétszer kettő néha öt vagy az Oly távol messze van hazám. Az orfeumi revü 3 páros életútját - Mérai Katalin, Laurinyecz Réka, Zakariás Éva, Háda János, Pál Tamás, Gieler Csaba - mutatja be, és az egyén szemével tekint végig a mozgalmas századon.
- Az ORFEUM legfőbb mondanivalója, ha visszatekintünk a XX. századra, akkor láthatjuk, hogy a férfi és a nő, a két pólus ereje állította talpra az országot. Fontos kifejezni, hogy bár a balsors gyakran jelen volt, végül mindig az emberség győzedelmeskedett. Ha az emberség szerepét, a szeretet, az egymásrautaltság, a kapcsolatok fontosságát nem emlegetjük fel elég gyakran, akkor a Falanszter várhat ránk Az ember tragédiájából – figyelmeztetett a rendező.
A darabot szeretnék bemutatni az egész Kárpát-medencében a határon túli magyarság körében és a tengerentúlon is a magyarságtudat erősítése céljából. Egy magyar klasszikus premierjére ugyancsak készül a társulat. A jubileumi évadban bemutatják Müller Péter és Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaradarabját is.
