A rettegett és gyilkos kór. Annak ellenére, hogy az orvostudomány egyre több eredményt tud felmutatni az utókezelésben, ha valaki meghallja a diagnózist - rák - érthető módon kitör rajta a rémület és a pánik. Egyértelmű okait azonban - éppen mert a sejtek kóros elburjánzásának különböző fokozatai és formái vannak, és bármelyik emberi szervet, vagy a bőrt is megtámadhatja - még nem tudták a kutatók feltárni. Számtalan igazság, s legalább ugyanannyi tévhit kering a világban így arról, mi az, ami rákkeltő, s mi az, ami nem. Tudományosan is bizonyított rizikófaktorok elkerülésére, s ezáltal a rák megelőzésére, valamint alapvető tévhitek eloszlatására, állították össze francia kutatók és orvosok azokat az ajánlásokat és cáfolatokat, melyek segíthetnek az aggodalmak eloszlatásában. Húsz éves kutatómunka és a kutatásba bevont személyek megfigyelése alapján határozottan leszögezik, hogy a táplálkozásnak jelentős szerepe van a megelőzésben, illetve a daganatok kialakulásában.

A legfontosabb, tudományos alapon megfogalmazott ajánlások a rák megelőzésére:

1.)A zöldség- és gyümölcsfogyasztás a napi energia bevitel legalább 7%-a legyen, azaz 400-800 gr naponta, bármilyen formában. (frissen, sütve-főzve, konzerv, vagy gyorsfagyasztott)

2.) Túlsúly, elhízás. A rákos megbetegedés rizikója akkora legkisebb, ha a testtömeg index 18,5 és 25 kg között van a testfelület négyzetméterére vetítve. A nemzetközi, illetve az európai egészségügyi szervezetek ajánlása szerint törekedni kell arra, hogy felnőttkorban a súlynövekedés maximum 5 kilogrammal haladja meg az ideális testsúlyt. Tanácsos hát a testsúlyt nem csupán rendszeresen ellenőrizni, hanem a szükséges ellenlépéseket megtenni, akár az étrend átalakításával, akár a fizikai aktivitás növelésével, vagy mindkettővel.

3.) Testmozgás. Az aktív életmód fontos szerepet játszik a rák megelőzésében. Azok, akiknek munkájuk kevés testmozgással jár, tanácsos naponta legalább félórát például gyors gyaloglással tölteni, s hetente legalább egyszer erőteljes fizikai mozgást végezni, valamilyen sport formájában.

4.) Alkoholfogyasztás. A túlzott alkoholfogyasztás növeli a rák kialakulásának esélyét. Maximum 2 dl bor, vagy 0,5 l sör, vagy 6cl. Égetett szeszesital fogyasztható naponta.

5.) Dohányzás, munkahelyi rizikók. A dohányzás, mint rizikófaktor a legismertebb, és leginkább bizonyított, különösen a tüdőrák vonatkozásban, de a többi rosszindulatú daganatos betegség kialakulásában is a legfőbb szereplő. Számos rákos megbetegedésnél is bizonyított már azonban a munkahelyi stressz, a túlhajszoltság hatása.

Még nem teljesen bizonyított, de erős hipotézisek, melyek szerepet játszhatnak a rosszindulatú daganatok kialakulásában:

1.) Húsok és húskészítmények. A húsfogyasztásnak egy kiegyensúlyozott, változatos, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag táplálkozásba kell illeszkednie. Tanácsos előnyben részesíteni a sovány húsokat, különösen a halat, limitálni a magas zsír- és sótartalmú felvágottak, húskészítmények fogyasztását. Kerülendők a magas hőfokon sütött húsok (grill, barbecue, fritőz), vagy ha mégis ezeket kedvelik, távolítsák el az elszenesedett darabokat fogyasztás előtt.

2.) Só bevitel. Ne lépjék túl a napi 8 gr. sófogyasztást, összesítve az élelmiszer sótartalmát, az ételkészítés során, illetve az utólagos ízesítéshez felhasznált mennyiséget. A legfontosabb sós készítmények, melyeket ellenőrizni kell: felvágottak és egyéb húskészítmények, sajtok, a különböző snack-ek, nátriumban gazdag ásványvizek

3.) Zsiradék bevitel. Habár a zsiradék bevitel és a rákos megbetegedés között egyelőre nem bizonyított szoros összefüggés, de az elhízásban, és a különböző szívbetegségek kialakulásában fontos szerepet játszik a túl zsíros táplálkozás. A magas zsírtartalmú ételek így nem csupán kerülendők, hanem lehetőleg az állati zsiradékokat helyettesítsük növényiekkel. Ráadásul a növényi zsiradékok telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, melyek hasznos az emberi szervezet számára. (olíva, napraforgó, mogyoró, repce olajok)

4.) Élelmi rostok. A mindennapi táplálkozás elengedhetetlen összetevői kell legyenek. Gabonafélék, lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, rostos növények (zöldborsó, zöldbab, lencse, stb.), hántolatlan rizs, rostos gyümölcsök (egészben, s nem préselve!) valamelyike minden nap, minden étkezésben szerepeljen.

5.) Kávé. Mértékletes fogyasztása ajánlott, maximum 5 (!) csészével naponta. A jelenlegi kutatások ugyan egyelőre csak a túlzott kávéfogyasztás és a húgyúti daganatok között mutattak ki összefüggést.

A kutatások középpontjában álló hipotézisek:

Antioxidánsok, ösztrogén csökkentők, probiotikumok. A rák elleni küzdelemben még nincs elegendő bizonyíték, hogy egyértelműen javasolják ezeknek a készítményeknek fogyasztását, bár biztató jeleket már tapasztaltak az orvosok. Éppen ezért a jelenlegi kutatások, kísérletek legfőbb területét ezek adagolása képezi.

Sztereotípiák és tévhitek:

1.) A mikrohullámú sütő rákkeltő. Tévhit. Semmilyen bizonyíték nincs rá.

2.) A tej és a tejtermékek rosszindulatú daganatot okoznak. Tévhit. Nemcsak bizonyíték nincs rá, hanem éppen ellenkezőleg: a tejtermékek fogyasztása mindhárom fő étkezésben kifejezetten ajánlott, a csontképződésben oly fontos kálcium tartalma miatt.

3.) Az élelmiszer adalékok rákkeltők. Ma már szigorú szabályok vonatkoznak az adalék anyagokra, élelmiszerfajtánként meghatározott mennyisségben alkalmazhatók, s az engedélyezetten forgalomban lévők sem nem karcinogének, sem nem mérgezőek.

4.) Az édesítőszerek (cukorpótlók) rákot okoznak. Már hosszú évek óta csak olyan készítmények kerülhetnek forgalomba, melyek nem jelentenek rizikót rosszindulatú daganatok kialakulásában.

5.) A vitamint és alapvető ásványi anyagokat tartalmazó táplálék kiegészítők megvédenek a rák ellen. Nincs tudományos érv, mely igazolná a táplálék kiegészítők ilyen hatását. Az ásványi anyag- és vitaminhiány viszont hozzájárul az egészségi állapot általános romlásához, így a napi szükségletet a kiegyensúlyozott táplálkozással biztosítani kell.

6.) A zöldségek és a gyümölcsök, vegyszer tartalmúk miatt rákot okozhatnak. Semmilyen egészségügyi, járványügyi tanulmány nem mutatott ki ilyen összefüggést. A gyümölcsök és a zöldségek fogyasztásának erős pozitív hatása a rák megelőzésében mindenképpen ellensúlyozza az esetlegesen kis mennyiségben bennük előforduló kemikáliák hatását.

7.) A vörös bor megvéd a rák ellen. Ma még tévhitnek tekinthető, bár antioxidáns tartalma miatt orvosi kutatások tárgyát képezi. Az alkoholfogyasztás és a daganatos betegségek kialakulásának összefüggéséről pedig, már a fentiekben szó volt.

Lovas Katalin