A borvidék kialakulásának kezdetei még a XV.-XVI. századra nyúlnak vissza. Ezt különböző irodalmi adatok bizonyítják, mint az az 1700-as évekből származó hajósi okirat, amelyben rögzítetett: a
falu új betelepülői jelentős adókedvezményt élveznek, ha szőlőtermesztéssel foglalkoznak.
Az itteni szőlő és bortermelés kezdeteinek megalapozásában mindenképpen figyelmet érdemel az a tény, hogy a török hódoltság utáni időszakban a betelepített németajkú lakosság szorgalommal, elszántsággal és kitartással látott hozzá a szőlőültetvények telepítéséhez.
A mai Hajós-Bajai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. A Duna-Tisza-közének délnyugati, a Dunához és az
országhatárhoz közel eső részén a Bácskai-hátság és a Dunamenti-síkság által határolt területén jött létre. Klímaviszonyai igen kedvezőek, az évi középhőmérséklet 10,5-10.8 C°, a napfényes órák száma évente eléri a 2080 órát is, amely igen magasnak mondható, míg az évi csapadékmennyiség 600-630 mm. A borvidék szőlőültetvényeinek jelentős hányada a környező 85-110 méter tengerszint feletti magasságú síkságból 50-60 méterrel kiemelkedő területeken létesült, átlagosan 150-160 méter tengerszint feletti magasságban. Ezen a vidéken a téli és a tavaszi fagyok ritkábban jelentkeznek és az általuk okozott károk sem olyan súlyosak, mint az Alföld más térségeiben.
De nemcsak a szubmediterrán klíma járul hozzá a kiváló minőségű Hajós-Bajai szőlőfajták termesztéséhez, hanem a borvidék talajadottságai is. A szőlőültetvények - ahol fele-fele arányban találhatók vörösbort és fehérbort adó fajták - főként humuszos lösztalajokon és csernozjom jellegű homoktalajokon települtek, de előfordulnak szőlők egyéb csernozjom jellegű talajokon is.
A borvidék legelterjedtebb szőlőfajtái a Kékfrankos, a Zweigelt, az Olaszrizling, a Rajnai rizling, a Chardonnay, a Királyleányka, a Cabernet Sauvignon és a Cabernet franc. Büszkeségük a Hungaricumnak
számító Kadarka és a Cserszegi fűszeres, valamint a minőségi desszertborok családjának legifjabb tagjaként emlegetett jégbor is. Innen, a Hajós-Bajai borvidékről indult el ennek a természetes desszertbornak a hazai előállítása, amelyben a különlegesen kellemes illatok, ízek és zamatok a szemek szőlőtőkén történő megfagyásával alakulnak ki. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok
nem fagynak meg, csak a benne lévő víz, így a fagyott szőlőből nyert bor nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz.
A bő termésű, vegetációban igen gazdag Kincses Bácskaként emlegetett tájegységünk minőségi fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag. A bácskai ember házának asztaláról, soha nem
hiányozhat egy pohár jó bor, s ma már a Hajós-Bajai térség kis mennyiségben előállított, háziborai is méltán érdemelik ki a különböző borversenyeken elért jó helyezéseket.
MTI
