A haspókot lehet, hogy manapság már "nagy zabálósnak", "nagy bendőjűnek", "zabagépnek", vagy valami hasonlónak hívják, a lényeg azonban ugyanaz: Sokat eszik. Túl sokat, s így - nem túlzás azt állítani - minden zabálással percekkel, órákkal, esetleg napokkal rövidíti meg saját életét. Ráadásul általában egy-két fogással akarja degeszre tömni hasát, így azután az étkezés változatosságára, mint az egészséges táplálkozás egyik fő szempontjára, is fittyet hány.

Ma még lehet, hogy büszke is magára, hiszen ehet bármennyit, nem hízik, ám azt nem tudja, hogy emésztőrendszerét súlyosan megterheli, az étkezés egysíkúsága miatt pedig szervezete nem kapja meg az egészségéhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat. Kap helyette jó sok fehérjét, szénhidrátot és zsiradékot: Néhány év, s kezdődnek a bajok: cukorbetegség, koleszterinszint, máj és bélproblémák....S jöhet a diétázás, amitől a haspók még jobban szenved, vagy egyszerűen nem tartja be, és tovább ássa saját sírját...

Az ínyenceket sokan titulálják válogatósnak, sznobnak, nagyképűnek... és még folytathatnánk a pejoratív jelzők sorát.

Mint minden kritikának, ennek is van alapja, bizonyos értelemben.

Mert az ínyenc valóban szereti jól megválasztani, hogy mit eszik. Ugyanakkor szívesen "kísérletezik" új ízekkel is, mindent - amit mások is ehetőnek tartanak - hajlandó megkóstolni. Tehát éppenséggel nem "válogatós" - csak a minőségre.

A legfontosabb azonban, hogy az ínyenc attól igazán az, hogy egy-egy étkezés keretében szeret több fogást megkóstolni, ám mindenből csak egy kicsit! Nem véletlen tehát, s nem is csupán az optimális ár/költség arány megteremtése okozza, hogy a top éttermekben az adagok kisebbek az átlagnál. Ezek az éttermek valóban nem a haspókoknak valók, hanem az ínyenceknek, akik számára egy igazi étkezés 3-4 fogásból áll össze. Így összességében jól is lakik, a változatosság kritériumának is megfelel, s ráadásul az ízek harmóniája megteremti a jó közérzetet és a hangulatot, ami az egészség szempontjából szintén nem mellékes!

Az ínyencségnek is vannak természetesen fokozatai. A maximalisták számára csak az abszolút friss alapanyagokból, rafináltan - vagy éppen, az alapanyag domináns ízének megtartása érdekében, nagyon egyszerűen - ízesített fogások, a hozzájuk legjobban illő borok kíséretében tálalva jelentik a tökéletes élvezetet.

Ám ha egy haspók csak az alapelveket átvéve válna ínyenccé, már óriásit lépne előre - saját egészsége érdekében!