Ez azt jelenti, hogy az endokrin rendszer kóros működése az immun(védekező) rendszer csökkent aktivitását eredményezi (pl. fertőzésekkel szemben fokozott hajlam). Az immunrendszer megbetegedése: az u.n autoimmun kórképek lényege az, hogy a saját szerveit (pl. a pajzsmirigyet) idegen anyagként ismeri fel és ellenük támadást indít (autoimmun gyulladások). Az endokrin és az immunrendszer kóros állapotának létrejöttében alapvetőek a különböző okokból kialakult stressz állapotok. Ennek lényege az, hogy a lelki vagy testi túlterhelés a mellékvese (u.n. stressz szervünk) működését fokozza, majd annak kimerülését eredményezi, amely autoimmun betegségekhez vezet(het).

A pajzsmirigy
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont termel, trijód-tironint (T3) és thyroxint (T4). Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működéséért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését, csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelkiállapotunkat is.

Ha elégtelenül működik

Az alulműködésnek (hypothyreosis), vagyis a pajzsmirigy alacsonyabb hormontermelésének oka lehet a pajzsmirigy megbetegedése, melynek hátterében állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszerek is. Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy!). Ilyenkor a bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH-nak a meghatározása segít a kórismézésben, de egyetlen hormonérték önmagában nem diagnosztikus értékű! A pajzsmirigy ultrahang vizsgálata fontos vizsgálat, de a betegség pontos diagnózisát önmagában nem biztosítja! A pajzsmirigy alul működése jól kezelhető hormonpótlással.


Fontos a megfelelő jódfogyasztás megelőzési célzattal. Mivel Magyarország nagyrészt jódhiányosnak számít, ezért erre különösen oda kell figyelni. Terhesség, szoptatás idején megnő a jódszükséglet, a magzat fejlődéséhez alapvető a megfelelő jódellátottság. Gyermek- és serdülőkorban szintén elegendő mennyiségű jód szükséges a normális fejlődéshez.Figyelem: a már pajzsmirigybetegségben szenvedőknek a jód bevitele veszélyes lehet (gyulladást válthat ki, befolyásolhatatlan túlműködést indíthat el) ezért a bevitele betegek számára nem javasolt! (egyes „fogyasztószerek”kóros mennyiségben tartalmazhatják!).

Ha "túlpörög"
A pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreosis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért.


A pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései
A krónikus autoimmun pajzsmirigy gyulladás főleg a nőket érinti. Gyakran tünetmentes, de együttjárthat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Thyreoglobulin és a TPO elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet.


Veszélyeztető tényezők
A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változó kor és terhesség idején jellemzőbbek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt vagy mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.


A pajzsmirigy daganatai
Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható. A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.


Vizsgálatok
Alapvetően fontos a betegség adatainak, tüneteinek megismerése. Mivel a betegségek egy része örökletes, ezért tudni kell, hogy a családban volt-e már pajzsmirigybetegség. Milyen tünetek utalhatnak endokrin betegségre:

Szíveredetű panaszok: ritmuszavarok hátterében gyakran (20-25%ban) a pajzsmirigy betegsége áll. A koleszterin szint emelkedését gyakran a pajzsmirigy csökkent működése okozza (az USA-ban 16 millió egyén koleszterin szintje a pajzsmirigy gyógyításával befolyásolható volt).

A lelki (pszichés) eredetű zavarok (pánik tünetek, depresszió) hátterében endokrin ok állhat.

A szülések 10-17%-ában a szülést követően 2-6 hónap múlva pajzsmirigy gyulladás alakul ki, amelynek jellegzetes tüneteit ritkán észlelik.

A tünetek sokrétűek lehetnek: erős szívdobogás, idegesség, gyengeség, kimerültség testsúly-növekedés, elhízás, hajhullás a leggyakoribb jelek.

A pajzsmirigy betegségei gyakori okai a terméketlenségnek, a vetéléseknek, menstruáció zavaroknak.
Az elhízás korunk betegsége. Az esetek egy részben csökkent étvágy mellett gyarapodik jelentősen a beteg és alakul ki elhízás. A háttérben gyakorta a csökkent pajzsmirigybetegség deríthető fel. A fizikális vizsgálatok során az esetek nagyobb részben a betegség fennállása bizonyítható.

A diagnózishoz szükségesek lehetnek a következők: Vérvizsgálat a hormonok szintjének, az immunfolyamatok fennállásának bizonyítására,” tumormarker” (thyreoglobulin) detektálásához. A szokásos ultrahang vizsgálat indokolt lehet, de önmagába nem elégséges a diagnózis felállításához. Az esetek egy részben izotópos vizsgálat szükséges, amelynek során a beteg vénás injekciót kap és a pajzsmirigy göbök állapotáról kapunk értékes információt. Az izotópvizsgálatok segítségével fájdalommentes módon kaphatunk képet a belső szervek elhelyezkedéséről, nagyságáról. Az érfeltöltéses eljárás során az esetleges kóros képződmények azonosíthatók. A göbös betegségekben u.n. vékonytűbiopszia válhat szükségessé, amelynek lényege, hogy a pajzsmirigyből kicsiny anyagot szívunk le a citológiai, szövettani értékeléshez. Ritkán kerül sor más képalkotó eljárásra: Az elváltozás lokalizálásában segíthet a számítógépes rétegfelvétel (CT) és a mágneses rezonancia (MR).

Kezelés
A kezelés minden esetben a kiváltó ok függvénye. Gyógyszeres kezelés: a pajzsmirigy működésének gátlását vagy a kiesett működés pótlását, az immun folyamatok gyógyítását szolgálja. Izotópos terápia: a túlműködő és megnagyobbodott pajzsmirigy kezelését szolgálja. Előnye, hogy fájdalommentes, ismételhető és daganatos betegséget az alkalmazott dózisokban bizonyítottan nem vált ki. Műtét: az esetek kicsiny hányadában szükséges: rosszindulatú daganat gyanúja vagy hatalmas („elhanyagolt”) pajzsmirigy estében.


A pajzsmirigybetegségekhez gyakorta más tünetek, kórképek is társulnak:
• A szem betegségei. Gyakran allergiásnak gondolt szemtünetek hátterében a Basedow-Graves betegség áll.
• Az idegrendszer általános gyengeséggel járó betegsége (myasthenia gravis) ritkán kerül időben felismerésre, pedig idejében felismerve gyógyítható. Ennek a betegségnek egyik formája a szemen jelentkezik.
• Cukorbetegség: u.n. inzulinhiányos, 1. típusú diabetes mellitus • A bőr festékhiányos betegségei (vitiligo)
• Ismételt vetélés, terméketlenség


Prof. Dr. Balázs Csaba Endokrinológus, immunológus
Budai Allergiaközpont
www.allergiakozpont.hu
A Prima Medica Egészségközpontok tagja