Közismert tény, hogy az alváskutatók szerint életünk harmadát alvással töltjük, s ebből hat-hét évet végigálmodunk (és eközben kb. százezer álmot látunk). Sokan megrökönyödve hallják ezeket az adatokat, és úgy gondolják kár ennyi időt fordítani a pihenésre, pedig egészségünk megőrzése érdekében nem mindegy, hogy mennyit, és hogyan alszunk.

A megfelelő, kiegyensúlyozott pihenés legalább annyira fontos, mint a rendszeres testmozgás, vagy az egészséges táplálkozás. Számos jótékony hatása van a nyugodt alvásnak, például agyunk jobb teljesítményre lesz képes, s talán nem sokan tudják, de kreatív ötleteink egy része épp az álmainkban fogalmazódik meg. Olyan ez, mintha megálmodnánk, miképp oldhatnánk meg a gondjainkat. De mi is történik a szervezetünkkel alvás közben? Ilyenkor belső szerveink működése takarékra áll és regenerálódni kezd (óráról órára más szervrendszer regenerálódik, viszont a bőrünkre sajnos csak legutoljára kerül sor), testünk hőmérséklete pedig pár tized fokkal alacsonyabb lesz, miközben légzésünk lelassul. A szívveréseink száma is csökken (érdekes, hogy minél edzettebb valaki, annál lassabban ver a szíve alvás közben).

Ami biztos, hogy szervezetünk jelzi, ha alvásra van szüksége. Eszerint az lenne a legjobb, ha minden ilyen alkalommal aludhatnánk valamennyit, mert ezzel a szervezet hatékonyabban lenne képes felvenni a harcot az idő előtti öregedésért is felelős szabadgyökök ellen. Ha a nők rendszeresen sziesztázhatnának délutánonként, az akár évekkel is megfiatalítaná őket.

Azonban előfordul, hogy úgy érezzük eleget aludtunk, mégis fáradtan ébredünk. Ennek az a magyarázata, hogy alvás közben hol mélyalvásba, hol pedig felületes alvásfázisba kerülünk, s ez ismétlődik a természetes ébredésig. Viszont ha az ébresztőóra, vagy valaki pont a mélyalvás állapotában ráz fel minket, akkor egész nap fáradtnak és kialvatlannak érezzük magunkat. A fáradékonyságnak azonban lehet egyéb oka is. Van aki az alacsony vérnyomása miatt ásítozik egész nap (ilyen esetben igyunk gyümölcslevet, vagy vizet), de a vashiány is okozhat hasonló tüneteket. Ez utóbbi főleg a nőket érinti a menstruáció alatti vérveszteség miatt (fogyasszunk vasat tartalmazó vitaminkészítményeket).

Az alvászavarok a legáltalánosabb panaszok közé tartoznak, s számos tényező kiválthatja őket. Viszont az is igaz, hogy egyes emberek alvásigénye jelentősen eltérhet a másikétól, amit még befolyásol az életkor is. Például az öregedéssel párhuzamosan csökken az alvásigényünk, aminek hátterében valószínűleg a biológiai folyamatok lelassulása áll, ami azt jelenti, hogy a szervezetnek már nincs szüksége a hosszú éjszakai pihenésre. Vannak olyan relaxációs gyakorlatok, amelyek még az alvásnál is jobban lelassítják a testi folyamatokat, s ezek hatására szintén csökkenhet az alvásigény.

A túlterheltség, a stressz gyakran mutatkozik meg álmatlanságban. Ha csak elvétve fordul elő, hogy éjszaka valami miatt felébredünk, és órákig nem tudunk visszaaludni, akkor ne feküdjünk hosszú ideig az ágyban forgolódva. Inkább keljünk fel, igyunk langyos tejet, hallgassunk egy kis zenét, vagy olvassunk. Ha álmatlanságunk gyakorta jelentkezik, választhatunk az altatók (ezekről többen azt állítják, hogy csak átmeneti megoldást jelentenek, mert nem a mélyalvási fázist idézik elő), a homeopátiás gyógyszerek, vagy akár az autogén és egyéb agykontrollal kapcsolatos gyakorlatok elvégzése közül.
Az álmatlanságnak csak a legritkább esetben van szervi oka, érdemes orvoshoz fordulás előtt saját "házunk táján" körbenézni, hogy nem nyomaszt-e minket valami, nem izgulunk-e esetleg egy közelgő esemény miatt. Az ehhez hasonló átmeneti pszichés problémák megoldása után minden valószínűség szerint remekül hajtjuk majd álomra a fejünket.