A Művészetek Völgyében olyan ügyesen sikerült eláznom és megfáznom a taliándörögdi klastromban ücsörögve, hogy természetesen a fesztivál végére kiadós torokgyulladást szedtem össze.

Volt négy napom, hogy helyrehozzam magam, hiszen a Szigetre is ki akartam látogatni.

A tuti recept a következő, amivel fesztiválképessé tettem magam, elmulasztottam a torokgyulladást és a náthámat- legalábbis annyira, hogy nem zavart a szórakozásban.

Borzalmas az íze, de annál áldásosabb: végy egy fél pohár jó meleg tejet, ebbe nyomj egy gerezd fokhagymát. Ezt egy ügyes levegővétel után húzd le egyszerre. Másnap reggelre (hála a hagyma antibakteriális tulajdonságának), a torkod kevésbé fáj, s a náthát oldja, a köhögést felszakítja.

Éjjelre piros, vörös kendőt érdemes a torkunkra csavarni, mert a színterápia szerint gyulladáscsökkentő hatású.

A duzzadt nyálkahártyát kíméljük, ha nem orrcseppet használunk egész nap, hanem abban a légtérben, ahol tartózkodunk, egy tál forró vizet gőzölögtetünk, melyben van egy kanál konyhasó.

Ha szeretjük a mézet, villámsegítség, ha C vitaminban gazdag, kimagozott alma szeletkékre csorgatva fogyasztjuk.

Mindezt még megfejelhetjük a természet csodaszerével, a cserszömörcével, hiszen a boltban kapható a belőle készült szájvíz. Mivel gyulladáscsökkentő hatású, toroköblögetésre is kiválóan alkalmas!

Jelentem, sikerült megjárnom a Szigetet is (egy barátommal, aki egy darázscsípte, kétszeresére dagadt vádlit kúrált ki gyorsan két fesztivál között). Nekünk fiataloknak, már csak így megy. A szülők szívrohamot kapnak ugyan, mi azért hátizsákot veszünk félhullán is és megyünk.

Hangom egy szál se azóta. Erre egyetlen gyógymód, ha nem beszélek, emellé pedig csúszik a mézes tea is. Ebből minél több, hiszen van még pár fesztivál a nyáron, aztán kezdődnek az éjszakába nyúló bornapok...