Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára azzal a mottóval indította útjára az első boldogság napot, hogy amikor a közös jóért teszünk, mi magunk is gazdagodunk. A boldogságot minden évben március 20-án ünneplik külön, de mindennap érdemes tennünk érte.
„A boldogságérzetért az agyban főleg a szerotonin nevű neurotranszmitter felelős. Intenzívebben jelen van, ha szeretünk, és ha szeretnek. Minden addikció közül a legelsöprőbb, legáhítottabb és ugyanakkor a legegyszerűbb” – hangzik az egyik meghatározás dr. Petke Zsolt pszichiáter-addiktológustól, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet osztályvezető főorvosától.
De mi a boldogság? Nagy filozófusok, vallási vezetők, írók, gondolkodók és művészek tették fel ezt a kérdést az emberi történelem évszázadai során. Talán az ő bölcsességükkel mi is közelebb kerülhetünk a saját boldogságunkhoz. A modern tudomány szerint a boldogság a pozitív érzések azon tartománya, amit akkor érzünk, mikor elégedettek vagyunk és eltelünk örömmel. Egy még egyszerűbb megfogalmazás szerint: boldogság az, ami mosolyt csal a másik ember arcára. S bár a boldogságot mindannyian másként határozzuk meg, a boldogság igazából sokkal inkább döntés vagy választás kérdése, mint adottság.
Az már szinte közhelynek számít, hogy a gazdagság nem jelent boldogságot.Egy nagy amerikai magazinban közölt kutatás szerint a boldogság csak az átlagos életszínvonal eléréséig függ össze a vagyonnal. Minden, ami ezen felül van, már csak bonyolítja az életet, és nem tesz boldogabbá. Egy másik kutatás szerint a boldogság csupán 10%-a származik az anyagi javakból, 50% tudható be a genetikának és a környezeti tényezőknek, 40% pedig a saját, élethez való mindennapi hozzáállásunknak.
Hogyan változtathatunk a hozzáállásunkon? A boldogsághoz vezető út egyik alapeleme a hétköznapi kedvesség. A kedvességnek orvosilag bizonyítottan jótékony hatása van a szervezetünkre és a boldogságérzetünkre. A kedves cselekedetek ugyanis biológiai szempontból hasonlóan működnek, mint az antidepresszánsok: serkentik a szervezetben a szerotonintermelődést. Ez a vegyület segít a sebek gyógyulásában, nyugodtabbá tesz, és egyben vidámabbá is. „De az igazán meglepő az, hogy a kedvesség nemcsak annál növeli meg a szerotoninszintet, aki kapja, hanem annál is, aki adja, sőt még azoknál is, akik csak látják. A szerotonin mellett több endorfin és oxytocin is termelődik, amely pozitív hatással van mind a szervezetre, mind pedig a hangulatunkra” – teszi hozzá az addiktológus szakember.
De hogyan lehetünk kedvesebbek? Nem kell nagy dolgokra gondolni, a boldogsághoz vezető út apró kedvességekkel van kikövezve, csak rá kell lépnünk! Már az is elég, ha csak kedvesen rámosolygunk egy szembejövő idegenre az utcán. A „haladóknak” pedig néhány tipp:
● A bevásárlásnál vidd vissza a gazdátlanul maradt bevásárlókocsit!
● Egy héten keresztül minden nap dicsérj meg a családodban valakit!
● Ha van a szomszédodban idős ember, kérdezd meg, hogy szüksége van-e
valamire a boltból!
● Keresd fel egy régi barátodat, akivel már évek óta nem beszéltél!
● Süss a kollégáidnak egy sütit hétfőre, hogy könnyebben induljon a hét!
● Ha valaki valami jót tett veled, köszönd meg!
● Az edzőteremben hagyj magad után egy kedves üzenetet az öltözőszekrénybe
ragasztva!
● Válogasd ki a rég nem használt ruháidat, és add oda valakinek, aki még szívesen hordaná!
● Add át a helyed a buszon vagy a villamoson!
● Ültess el egy virágot!
Minél kedvesebbek vagyunk a környezetünkben élőkkel, annál több „boldogsághormon” kering majd körbe-körbe a vérünkben, míg el nem szédülünk. És leülünk egy picit. Mosolyogni. Nevetni. A nevetőizmok soha nem fáradnak el, mindig készen állnak, örökké edzésben vannak. Bízhatunk bennük. Nincs káros mellékhatás.
