A jóindulatú tumorokat  (leiomióma, fibróma) rendszerint a nőgyógyász fedezi fel véletlenszerűen. Műtéti eltávolításuk fontos, hiszen csak a kimetszett szövetdarab mikroszkópos vizsgálatával lehet egyértelműen kizárni a rosszindulatúságot.

VAIN-nek (vaginális intraepitheliális neoplázia) nevezik azt a "rákmegelőző" állapotot, mely a hüvely falában megfigyelhető - sokszor több kis apró - elváltozás, fehéres elszíneződés képében jelentkezik. Ezek gyakran a méhszáj és a szeméremtest felszínén is jelentkeznek. Létrejöttében a humán papillóma vírusnak (HPV) tulajdonítanak szerepet. A VAIN a jóindulatú daganatokhoz hasonlóan tüneteket rendszerint nem okoz, de felfedezésekor eltávolítása javasolt, hiszen idővel rosszindulatú karcinómává alakulhat.

A hüvely rosszindulatú daganatai (melanóma malignum, adenokarcinóma, sarcoma, laphámrák) viszonylag ritkán fordulnak elő. Más szervek tumoros megbetegedése következtében, áttétként is jelentkezhet hüvelyrák.

A laphámrák a leggyakoribb rosszindulatú hüvelydaganat, mely általában 65 éves kor fölötti nőket érint. Kialakulásának oka nem ismert, bár a kutatók a HPV kóroki szerepét feltételezik. A leggyakoribb tünet a hüvelyből jelentkező vérzés. Ez azért lehet nagyon figyelemfelkeltő, mert az érintett nők többsége túl van a változó koron ekkorra már, és nem menstruál. Jellemző még az igen kellemetlen szagú folyás is.

Ahogy a tumor növekszik, egyre nagyobb nyomást gyakorolhat a környező szervekre, elsősorban a húgyhólyagra és a végbélre, emiatt gyakori vizelési inger, görcsös székelési inger és fájdalom is fellép. A daganat viszonylag hamar szóródik a környező nyirokcsomókba, később a tüdőkbe, májba és a csontokba is ad áttétet.

A méhnyakrák kialakulása általában hosszú évekbe telik, de az esetenként akár egy-két év alatt is bekövetkezhet, különösen a gyorsan növő, mélyebben fekvő hámsejtek rákjának esetében. A HPV vírusok okozta fertőzések 50-80 százaléka egy éven belül spontán megszűnik, s a legtöbb korai méhnyakrák-megelőző állapot visszafejlődést mutat. A rákkeltő HPV vírusok okozta tartós fertőzés azonban évente mintegy félmillió méhnyakrákot okoz világszerte...

Melanóma a hüvelyben igen ritka daganat, főleg 50 éves kor után fordul elő. Tünetei a rendellenes hüvelyi vérzés, és a kellemetlen szagú folyás. Kifejezetten rosszindulatú elváltozás, mely gyorsan terjed, és hamar áttét is képződik. A diagnózishoz a kimetszés és a szövettani vizsgálat elengedhetetlen. Kezelése a műtéti eltávolítás. A sugárterápia ebben az esetben sajnos eredménytelen

Az embrionális rhabdomyosarcoma egy olyan ritka hüvelyrák, mely csecsemőkorban és kisgyermekkorban fordul elő. Kezelésekor a tumort el kell távolítani, majd azt követően kemoterápiát kell alkalmazni.

A hüvelydaganatok többsége más szervek daganatos megbetegedése miatt, áttétek útján jön létre. Így a méhnyak, a szeméremtest, a végbél, a petefészek, a méhnyálkahártya és a húgyhólyag tumorai is adhatnak hüvelyi áttétet.

http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=33&menu=betegseg&news_id=2001