A blokk hátteréül egy korabeli Szigetvár ábrázolás, a bélyegeken Székely Bertalan Zrínyi kirohanása című festményének egy részlete, illetve Szigetvár város címere látható. Az első napi borítékon szintén az említett Székely Bertalan festmény részlete tekinthető meg.
- Szulejmán szultán hetedik magyarországi hadjáratára készülve 1566. május 1-jén kelt útra Isztambulból. A 100 ezer főt meghaladó seregével a Dél-Dunántúl kulcsa, a korabeli időszakban korszerűnek számító, különálló szigeteken elterülő Szigetvár bevételére vonult. A várat Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány vezetésével mintegy 2 300 fős – horvát és magyar végvári vitézekből toborzott – sereg védte. A horvát Šubič nemzetségből származó parancsnok 1542 és 1557 között horvát bánként igyekezett feltartóztatni az ország és a saját birtokai ellen törő hódítókat.
Az ostromot 1566. augusztus 6-án megkezdő szultáni seregnek 13 napra volt szüksége az új- és óváros elfoglalásához és a várat övező tó lecsapolásához. Az ekkorra már 800 főre apadt védők a belső várba húzódtak vissza. Szulejmán fenyegetések és ígéretek révén többször próbálta megadásra kényszeríteni Zrínyit – nem kevesebbet ígért neki, mint Horvátország koronáját –, ám a főkapitány a nyomasztó túlerő és Bécs érdektelensége dacára sem nyitotta ki Szigetvár kapuit. A szultán szeptember 7-én meghalt – amit eltitkoltak az ostromló török had elől –, de a romhalmazzá lőtt belső várban pusztító tűzvész megpecsételte a védők sorsát: az ostromlók szeptember 8-án délelőtt hadrendbe álltak a vár kapuja előtt, Zrínyi azonban nem várta meg az újabb rohamot, hanem maradék katonaságával váratlanul kirontott a várból.
Zrínyi önfeláldozása a szultán halála nélkül is komoly jelentőséggel bírt, mert Szigetvár kitartása megmentette Bécset egy újabb ostromtól. A kapitány tettének nagyságát már a kortársak és a későbbi századok politikusai is felismerték. Richelieu francia bíboros és államminiszter például úgy vélte, hogy Zrínyi Miklós és Szigetvár védői 1566 nyarán az egész európai civilizációt mentették meg a pusztulástól. A hős főkapitánynak, a horvát és magyar történelem egyik legnagyszerűbb katonájának emlékét mindkét nemzet tisztelettel ápolja, és önfeláldozása mindkét országban számos irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotás alapjául szolgált.
(Források: A magyarok krónikája, Budapest 1995; Zrínyi Miklós - A szigetvári hős (Múlt-kor történelmi magazin melléklete 2016; www.rubicon.hu (Tarján M. Tamás: 1566. augusztus 6. - Szulejmán ostrom alá veszi Szigetvárt)
