Szeptemberben közel 12 ezer tranzakció realizálódott a hazai ingatlanpiacon, amelynek jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adták. Az elmúlt hónapokban felértékelődtek a kertes házak, az emberek a járvány okozta lezárások alatt fedezték fel, milyen jó is, ha valaki a kertjében élvezheti a természet szépségét. Az emberek menekülnek a nagyvárosok betonrengetegéből, ez érezhető a lakáspiac aktuális állásán is. Duna House munkatársai hét megyeszékhelyet és azok agglomerációját vizsgálta meg az árváltozás és a vevői motiváció szempontjából.
Győr
Budapest után a legnagyobb agglomeráció Győr környékén alakult ki. Az elmúlt 20 évben óriási volt a kiköltözési arány, az agglomeráció lakosságának száma elérte a 180-200 ezret. Ezzel mondhatni, be is telt, és olyannyira megdrágult az agglomeráció, hogy most már jobban megéri beépíteni a városon belüli területeket – mint például Bácsa, Szitásdomb, Győrsziget stb. –, még akkor is, ha viszonylag nagy befektetést igényel.
Pont ezért, Budapesttel és az országos átlaggal ellentétben, Győrnél nem jellemző annyira a kiköltözés. A belső területek fejlesztése, átminősítése, valamint a zártkerti ingatlanok lakhatási célra való átépítése jellemzőbb. Használt ingatlanok esetében a jó állapotú, felújított vagy nagyon jó helyen lévő házakat keresik a vevők. Városon belül a lakásoknál 50, míg a házaknál 30%-os áremelkedés volt megfigyelhető az elmúlt évek statisztikái alapján.
Szombathely
Vas megyében azok a falusi CSOK-os települések a népszerűbbek, amelyek nem feltétlen tartoznak Szombathely közvetlen agglomerációjába. Kifelé haladva ugyanis szélesebb a választék, nagyobb a merítési lehetőség, ha valaki családi házat vásárolna, és ehhez a telekigénye is alapesetben nagyobb. Jelentős árkülönbség azonban nincs Szombathelyhez képest, csak kicsivel olcsóbbak a házak. A tavalyi évhez viszonyítva, általánosságban 10-15%-os áremelkedésről beszélhetünk, ami leköveti a megyeszékhelyen tapasztalt helyzetet, nagyobb ugrás csak a falusi CSOK-os településeken figyelhető meg.
A vevők keresik a vidéki ingatlanokat, de nincs olyan nagy mértékű kiköltözési hullám, mint Budapesten. Az emberek tudatosabbak lettek, több szempontot mérlegelnek az agglomerációba való kiköltözés esetén. Szombathely nagyon egypólusú város, szinte össze vannak nőve a települések. A kijjebb elhelyezkedő falvak, kisvárosok népszerűsége 3-5 éves ciklusban változik, ami elsősorban az infrastruktúrára vezethető vissza. Ilyen eset például, amikor időközben a szülők rájönnek, hogy nem tudják a gyerekeket logisztikázni, ezért megindulnak vissza a város felé.
Székesfehérvár
Sokkal többen költöznek ki a városból, mint eddig bármikor. Eddig is sokan mentek volna kijjebb, de eddig nem volt rá lehetőségük. A támogatások (falusi CSOK, CSOK, Babaváró, áfa-visszatérítés) és a koronavírus hatásai azonban jelentősen megváltoztatták a fogyasztói magatartást: ha tudnak, szabadulnának a nagyvárosi forgatagból, a bezártságból. Míg korábban csak a legelső településig mentek, addig most már sokkal messzebbre is hajlandóak költözni az emberek.
Az elmúlt két évben – mióta megjelent a piacon a Babaváró – 70%-kal megemelkedtek az árak, nem csak az agglomerációban, de közel ekkora mértékben a városban is. Tavaly 15-20%-kal, vagyis nagyságrendileg 2-3 millió forinttal lehetett olcsóbban lakáshoz, házhoz jutni. Ma már 20 millió forint alatt nem találunk ingatlant a kínálatban. Sokan keresnek 30 millió forintos határig, főleg kis házakat kis telekkel, amin maximum csak füvet kell nyírni. A nagyobb házak iránt nincs akkora kereslet, sokkal nehezebben is kelnek el a többgenerációs épületek. Mindeközben a belvárosi lakásokat is nagyon keresik. Nem csak az új, hanem a felújítandó házak felé is nyitottabbak a vevők, hiszen az állami támogatásoknak köszönhetően nagyobb a vállalkozókedv a felújításra is.
Pécs
Baranya megyében is nagy a kereslet a falvakban, kisebb településeken a családi házak iránt. Ez mondhatni egy természetes folyamat, nem csak a falusi CSOK-ra vezethető vissza. A budapestihez hasonló kiköltözés hullám azonban nem olyan intenzív ebben a régióban, de azért itt is nőtt a kiköltözők aránya. Ez elsősorban a kedvezőbb áraknak köszönhető. Igaz, Pécsett és az agglomerációjában is komoly áremelkedés volt, az elmúlt 2 évben közel 30%-os növekedést prognosztizáltak vidéken a Duna House szakértői, míg a baranyai megyeszékhelyen ez az arány még magasabb volt. Pécsett a családi ház olyannyira megdrágult, hogy nagyon szűk réteg tudja megfizetni. Egy jó környéken lévő, normál állapotú és méretű házat 60-70 millió forinttól lehet megvásárolni, az agglomerációban viszont ugyanez a típus már 30 millió forinttól elérhető.
Pécs azonban még mindig 60-40%-ban vezet a vidékhez képest, már ami a keresletmegoszlást illeti. A vevők, akik az agglomerációban gondolkodnak, akár 20-25 km-es vonzáskörzetben is hajlandóak lennének kimenni. Kozármisleny, Keszü, Hosszúhetény, Pellérd, Bogád a legnépszerűbb települések, ahol a drágább, újszerű házakat is igen felkapottak, de ennél messzebb, Komló, Mánfa, Mecseknádasd környékén még olcsóbb lehetőségeket is találnak az ügyfelek.
Szeged
Csongrád-Csanád megyeszékhelyének agglomerációjában Deszk, Szőreg, Klárafalva, Sándorfalva, Kübekháza, Újszeged a legnépszerűbb települések, ahol főleg kisházakat keresnek az ügyfelek. A vidéki ingatlanoknál is jelentősen nőttek az árak a falusi CSOK-nak és a felújítási támogatásoknak köszönhetően. Általánosságban 8%-os emelkedésről beszélhetünk, ami hasonló mértékű a szegedi árváltozáshoz. Ma már 10-15 millió alatt semmit nem kapnak a vevők, még vidéken sem. Olyan nagymértékű a kiköltözési hullám, hajlandóság, hogy a belvárosi lakásokat szinte nem lehet eladni.
Ami még érdekes, hogy ebben a régióban a fiatalok igyekeznek az önellátásra berendezkedni, és ez alapján keresnek energiatakarékos házakat. Sokan meg akarják termelni a saját szükségleteiket, kertészkednek, állatot tartanak, napelemet raknak fel, hogy minél kevesebb energiával tartsák fent magukat és otthonukat. Éppen ezért a fenntarthatóság fontos szemponttá vált házvásárlásnál.
Kecskemét
A különböző állami támogatások révén főleg a fiatal párok költöznek ki Kecskemét agglomerációjába. Ezeken a településeken főként régebbi, felújításra váró házak, Kádár-kockák, vagy tanya jellegű ingatlanok találhatók. Jellemzően két típusú vevő választja ezt az alternatívát. Vannak, akik Kecskeméten értékesítik panellakásukat, és a Babaváróval, valamint támogatott hitellel szeretnének családi házat vásárolni. Mivel az igényeiknek többségében nem találnak megfelelőt (Kecskemét kertvárosában, a központhoz közel ugyanis egy építési telek 25-40 millió forintba kerül, de Kadafalván is már 15-18 millió forintot kérnek érte), ezért elindulnak kifelé, hogy saját elvárásaik szerint tudjanak házat építtetni, vagy vásárolni. Egy másik csoportot képviselnek a kevés önerővel rendelkező fiatalok, akik a Babaváró és támogatott hitelek által szeretnének ingatlanhoz jutni. A szakértők szerint ezek hátterében sokszor egy hirtelen hozott, nem átgondolt döntés áll, mivel mindeniki ki szeretné használni ezt a lehetőséget.
Kecskeméten egy felújításra váró ház is 30-35 millió forintba kerül, míg az agglomerációban egy szépen karbantartott, régebbi típusú házat már 22-25 millió forintért is meg tudnak vásárolni az ügyfelek. Ezeknek az eladási ára 3 évvel ezelőtt minimum 30%-kal volt alacsonyabb. Kecskemét agglomerációjára jellemzőek a tanyás, lótartásra alkalmas épületek, amelyeket a német, holland állampolgárok is kedvelnek. Az utóbbi hónapokban ismét tapasztalható részükről az érdeklődés, jellemzően a várostól távolabb eső, szomszédok nélküli erdős környezetet preferálva. A hitelpiacon kialakult banki gyakorlat szerint nem adnak kölcsönt a nem térkép alapján épült házakra. Ilyen eset például, ha az ingatlan nincs jól feltüntetve, engedély nélküli beépítést hajtottak végre rajta stb. Ennek értelmében az elérhető ingatlanok száma is jelentősen beszűkül. A vevő biztonsága érdekében így érdemes előzetes értékbecslést kérni az épületre az anyagi kockázat csökkentésére, illetve a sikeres tranzakció érdekében.
Debrecen
Debrecen környékén is sokan találják meg a számításaikat, ezért abszolút jellemző, hogy kiköltöznek az emberek az agglomerációba. Igaz, a kínálat gyenge, kevesebb ingatlan található ezeken a területeken, de ugyanakkor az árak is kedvezőbbek – főleg a 30-40 km-es körzetben. Míg Debrecenben 50 milliótól kezdődik egy élhető családi ház a kertvárosi övezetben, addig vidéken alig harmadáért is elérhető egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező épület. Az árakat felhajtották a támogatások, főleg a falusi CSOK-os településeken. Van olyan község, ahol megduplázódtak az árak, de általánosságban 50%-kal nőttek az árak. A városban is 50% feletti az áremelkedés, egy kisebb felújításra szoruló Kádár-kockát például 45 millió forintért lehet megvenni, míg két éve 30 milliónál kevesebbért is hozzá lehetett jutni. A debreceniek tehát vetekszenek a budapesti agglomerációs árakkal.
Az ipari parkok környékén lévő, újonnan létesülő beruházásoknak szintén nagy a felhajtóereje. Más megyékből is települnek ide fiatalok, középkorú párok ezt az alternatívát választva. Ugyanakkor a családi házak iránt még mindig Debrecenben nagyobb a kereslet, a nagy számok törvénye alapján. Az új-építésű ingatlanok iránt kereslet ugyanakkor elég alacsony ebben az évben, de a Duna House szakértői szerint a zöldhitel meghozhatja a vásárlási kedvet.
Ezt is olvasd el!
