Nemrégiben látott napvilágot az a hír, miszerint megszűnt az eljárás egy trombózisban elhunyt 32 éves fotós orvosai ellen. Az eset három éve nagy port kavart fel, mivel a kiérkező mentősök egyszerű pánikrohamnak hitték a tüneteket, majd a szükséges alvadásgátló kezelés helyett magára hagyták. Nem sokkal később belehalt az elszabadult vérrög okozta tüdőembóliába. Az állapot mihamarabbi felismerése életmentő lehetett volna.
A trombózis fokozott véralvadás miatt bekövetkezett állapot, amikor a keletkező vérrög elzárja az érben a vér útját. Normál esetben váralvadáskor olyan enzim keletkezik, ami elősegíti az oldhatatlan fibrinháló létrejöttét. A folyamatban véralvadási faktorok, enzimek vesznek részt. Ha viszont fokozottá válik az alvadás, akkor vérrögök keletkeznek, és trombózis jön létre. Ez a testben bárhol kialakulhat, az artériákban és a vénákban is, mégis ez utóbbi esetén a láb és a medence területén fordul elő leggyakrabban. Jellemző tüneteihez a láb dagadása – ödémásodása –, elszíneződése és fájdalma tartozik, ám előfordulhat, hogy csupán izomlázszerű érzés jelentkezik. Sőt, létezik úgynevezett néma trombózis is, amikor már csak a bekövetkező tüdőembólia jelzi a problémát.
A mélyvénás trombózis gyakori és életet veszélyeztető szövődménye a tüdőembólia, amelyet a leszakadt vérrög vagy annak egy-egy darabja okoz a tüdőbe kerülve.
Tünetei:
● légzési nehézségek,
● köhögés,
● véres köpet,
● mellkasi fájdalom.
A tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög, azaz a trombus. A legrosszabb, ha mindkét főtörzs artériáiban áll meg, ugyanis ekkor az esetek többségében az állapot hirtelen halállal jár. – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.
„Sajnos valóban könnyű más betegséggel összekeverni, ám ha valakinek a kórtörténetében előfordult már trombózis, akkor bizonytalan eredetű mellkasi fájdalom és nehézlégzés esetén feltétlenül kell tüdőembóliára gondolni. A diagnózis képalkotó vizsgálatokkal – például MRI - gyorsan felállítható, amit érdemes vérvétellel is kiegészíteni a trombózis megerősítése céljából. Az embóliaforrás megkeresésére, leggyakrabban a végtagok és a has ultrahangos vizsgálatát alkalmazzuk” - teszi hozzá a főorvos asszony.
Mivel trombózis után minden perc számít, ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni, aki vérrög oldására alkalmas gyógyszerrel, illetve véralvadásgátló kezeléssel segíti a trombus feloldását. Az akut probléma elhárítása után gondoskodni kell a megelőzésről is, hiszen akinél egyszer már kialakult trombózis, annál nagy az esély arra, hogy az eset megismétlődik. Éppen ezért nem ritka, amikor a betegnek élete végéig alvadásgátló terápián kell élnie. Az orvos minden esetet külön-külön bírál el, hiszen az elkövetkező prevenciós kezeléshez figyelembe kell venni többek között az illető életkorát, genetikai hajlamát és egyéb betegségeit, trombózisra hajlamosító rizikófaktorait - gipszrögzítés, terhesség, hosszaa fekvés, gyógyszeres kezelések - is. (Forrás: Trombózisközpont)
