A gépek nem pótolják a társakkal és a családdal való közös játék örömét az amerikai NPD Group piackutató cég szerint, egy másik tanulmány viszont azt állítja, hogy a legtöbbet érintőképernyős felületen és konzolos játékokkal játszanak már a 12 év alatti gyerekek is.
A legrangosabb európai játékkiállításon Nürnbergben a játékpiaci szakértők nemzetközi csoportja négy játékpiaci trendet prognosztizált 2014-re.
1. A felnőttek elfoglaltságait utánzó játékok: barkácskészletek, orvosos, kertészkedő és a jövő tudósainak készült szettek, ismeretszerző játékok, anyai gondoskodást igénylő babák. Ez a trend örökzöld, amit az is alátámaszt, hogy a magyar játékpiacon a tavalyi szezonban az egyik legnépszerűbb karácsonyi ajándék a Cicciobello babák voltak, amelyeket etetni, gyógyítani kell, hasonlóan ahhoz, ahogyan az igazi gyerekeket az igazi anyukáknak.
2. A retrománia trend jegyében a szülők kedvenc játékai új köntösben jelennek meg, régi termékek újjászületnek, kultikus autók bukkannak fel újra, de új szerepben, továbbá régi játékok évfordulós kiadásai. Néhány éve már itthon is előkerültek a régi diafilmek, sőt a 40 éves Moncsicsi is visszakerült a játékboltok és a gyerekszobák polcaira.
3. A „mindent kicsiben” trend szerint urbanizált, mobil életvitelünk és egyre szűkülő élettereink hívták életre azokat a kompakt játékokat, amelyek használati tárgyaink tökéletesen kicsinyített másai, akár babaházak, akár utazásokra is elvihető, gyűjthető apró figurák. Ezek közül itthon a legnépszerűbbek a Trash Pack „kukabúvár”-sorozatok, amelyekből kaphatók figurák és kis autók is, komplett játékszettekkel, sőt jól fogy a márka magazinja is.
4. Az elektronikus játékok körének erősödése a legszembetűnőbb, a mobiltelefonnal vagy táblagéppel irányítható játékautók és repülők, valamint hagyományos táblás vagy kártyajátékok digitális változatai. Amerikai szakértők szerint azokat a technológiákat, amelyek a Consumer Electronic Show-n vagy egyéb számítástechnikai szakkiállításon megjelennek, hamarosan a játékokban is alkalmazzák.
„A gyerekek egyre hamarabb nőnek fel, egyre fiatalabb korban kezdenek el különféle kütyükkel játszani, ezért a legnagyobb kihívás a hagyományos játékgyártók számára, hogy visszavezessék a gyerekeket a hagyományos, tényleges játszóértékkel bíró játékokhoz, ugyanakkor megadják a technológia által kínált élményeket is. Ennek érdekében szerelik fel a hagyományos babákat különböző digitális funkciókkal – ilyen például az okostelefonnal vagy táblagéppel szinkronizálódó baba, mely megérti, amit kérdeznek tőle, és a Google segítségével választ keres az interneten, majd elbeszélget a témáról kis tulajdonosával. Ugyanennek a jelenségnek a másik irányból való megközelítése az, amikor az eddig nagyobb gyerekek által használt távirányítós játékokat teszik könnyebben kezelhetővé a kisebbek számára. Nálunk azonban a kiállításokon bemutatott elektronikus játékok szinte alig jelennek meg, mert túl drágák lennének” – mondta a hazai játékkereskedelmi piac harmadik helyre előrelépő szereplője, a Játéksziget bolthálózatot üzemeltető Formatex Kft. ügyvezetője, Borhi János.
A tengerentúlon más a divat, és a vásárlóerő is. Egy 10 év alatti gyerekeket vizsgáló kutatás már arról számol be, hogy az Egyesült Államokban a gyermekek 75 százaléka olyan családban nő föl, ahol van okostelefon, és 55 százalékuknál van otthon táblagép is, sőt a gyerekek 36 százalékának saját érintőképernyős készüléke van, amellyel sokkal gyakrabban játszanak, mint akár a konzolos játékokkal, akár babákkal, játékautókkal vagy táblás játékokkal. „Itthon, szülők körében végzett kutatásunk szerint a tíz év alatti korcsoportban a hagyományos játékok közül az építőjáték a legnépszerűbb, amely nemcsak a logikát, a matematikai készségeket, a finommotorikát fejleszti, hanem a kreativitás fejlődését is elősegíti. Ezt követik a babás, állatos szerepjátékok, amelyek a szociális szerepek gyakorlását teszik lehetővé” – mondta Borhi János.
Magyarországon viszont mintha éles választóvonal lenne a hagyományos és a digitális játékok között, hiszen általában a kisiskolás kor után, tinédzserkorban lesz jelentős a számítógépes játékok használata. A jelenség oka valószínűleg az anyagi körülmények és az eszközpenetráció közti különbségben keresendő, ugyanis az NRC piackutató cég magyarországi kütyükörképe szerint 2013 első negyedévére az okostelefont birtoklók aránya nálunk 45, a táblagép-tulajdonosoké pedig csak 9 százalék volt, ami jelentősen elmarad az amerikai adatoktól már a felnőtt lakosság körében is, és ez nyilvánvalóan befolyásolja a gyerekek eszközhasználatát.
Az amerikai NPD más eredményre jutott, mint az első kutató cég, ugyanis szerintük annak ellenére, hogy a vizsgált családokban a gyerekeknek közel 40 százaléka okostelefon-felhasználó, a mobiltelefonokkal való játék nem ment a hagyományos játékok rovására, a videojátékok használatát viszont némileg csökkentette. Nem egyértelmű tehát, hogy a hagyományos játékokat teljesen le kell-e írni.
A nürnbergi játékkiállításon a legjobb játéknak megválasztott és a díjra jelölt játékokon mindenesetre érezhető a digitalizáció erőteljes hatása, hiszen már a kisiskolás kategória győztese is egy olyan „gyerekszobai filmes készlet” lett, amelyen a filmes világítási technikákat, a storyboard-írást vagy a filmkészítés egyéb trükkjeit is ki lehet próbálni akár egy okostelefon segítségével. A tinédzsereknek és az egész családnak szóló játékok kategóriájában a második díjat a Jazwares cég WowWee MiP névre hallgató robotja nyerte el, amely érzékeli a körülötte lévő tárgyakat, és kikerüli azokat, felismeri az emberi kézmozdulatokat is, és gesztusok vagy akár mobilos applikációk segítségével is irányítható. A kategória nyertese pedig egy Nano Quad a Revelltől, amely egy 11,5 grammos, távirányítású, 4 propelleres repülő jármű, a „mindent kicsiben” trend jegyében
