Több oka is van ennek, hogy valaki ezt az utat választja.

Több év után az ember megszokja, hogy ott van mellette egy társ, akire támaszkodhat. Mikor egyik pillanatról a másikra ennek vége szakad, új életet kell kezdeni. Meg kell barátkozni az egyedülléttel, a magánnyal, ami nem könnyű feladat. És ha valakinek ez nem sikerül, hajlamos visszakönyörögni magát volt kedveséhez.

De előfordul az is, hogy több éves kapcsolat után rögtön új társ után néznek egyesek, és ha az nem válik be, akkor jön a visszatáncolás az exhez, vigasztalásért.

Pedig ennél rosszabb döntést nem is hozhat egy ember, mert nem érzései vezérlik, hanem szeretet hiánya. Az egyedüllét is lehet hasznos, sokat tanulhatunk belőle.

A magány néha átok, olykor pedig áldás. Egyedül jobban oda lehet figyelni a belső hangokra, az érzésekre. Megláthatod igazi önmagad, kitisztulsz, és józanabbul látsz dolgokat.

Hiszen idő kell a múlt lezárásához, és türelem, hogy újra tudjál szeretni.