A Cambridge-i Egyetem és a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak tanulmánya arra biztatja az időseket, hogy rossz időben is mozduljanak ki otthonról, mivel az javítja kedélyállapotukat és használ az egészségüknek. A kutatásban több mint háromezer idősebb embert kérdeztek arról, hogy van-e kutyája és sétáltatja-e.
A résztvevők egy kis elektronikus készüléket - akcelerométert - is kaptak, amely hét napon keresztül rögzítette a mozgásukat.
A tanulmány szerint azok, akiknek volt háziállatuk, átlagosan 30 perccel többet mozogtak naponta, messze meghaladva a tudósok előzetes várakozását - írta a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása.
"Tudjuk, hogy a kor előrehaladásával csökken a fizikai aktivitás, de abban bizonytalanok voltunk, mi a leghatékonyabb módja, hogy segíthessünk az idősödő embereknek aktivitásuk megőrzésében. Arra az eredményre jutottunk, hogy a kutyasétáltatók sokkal aktívabbak maradtak fizikailag, és általában véve kevesebb időt töltöttek ücsörgéssel" - mondta el Yu-Tzu Wu, a tanulmány vezető szerzője, a Cambridge-i Egyetem kutatója.
Nagy-Britanniában a becslések szerint az idősek kevesebb mint fele végez az ajánlásoknak megfelelően legalább hetente 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást.
A kutatók az időjárási körülményekkel is kapcsolatba hozták megfigyeléseiket: eredményeik szerint a kutatás ideje alatt a hidegebb, nedves napokon kevésbé voltak aktívak az idősek, és többet ücsörögtek. A kutyasétáltatóknak azonban a rossz időben is ki kellett mozdulniuk, és átlagosan 20 százalékkal többet mozogtak, mint a háziállatot nem tartók.
"A két csoport közötti különbség meglepően nagy volt, nagyobb, mint ami általában megfigyelhető, amikor olyan csoportos fizikai aktivitásban vesznek részt az idősek, amelyeket tipikusan aktivitásuk megőrzése érdekében ajánlanak nekik" - jelentette ki Andy Jones professzor, az UEA orvosi karának tudósa.
A kutatók azt javasolták, hogy a kutyatartást vagy a kutyasétáltatás közösségi lehetőségeit írhassa fel a háziorvos, hogy az időseket több mozgásra ösztönözzék.
A t tanulmány konklúziója szerint a kutyasétáltatás sokat segíthet a fizikai aktivitás fenntartásában az időseknél. Ahol nem lehet kutyát tartani, ott is ki lehetne alakítani a megfelelő kereteket: Nagy-Britanniában már működnek is olyan hálózatok, amelyek lehetővé teszik más emberek kutyájának sétáltatását.
Jones professzor hangoztatta, hogy ha az embert más is vezérli saját szükségletein kívül, az komoly motivációs erőt jelenthet.
Caroline Moye, a Rákkutatási Világalap vezetője szerint a fizikai aktivitás megőrzése rendkívül fontos. "A mi példánk is bizonyítja, hogy a mozgás képes csökkenteni a daganatos betegségek - köztük a mell- és a bélrák - kialakulásának kockázatát" - hangsúlyozta.
