Létezik valaki, aki elszántan harcol egészségünkért. Értünk, miattunk, velünk. Béres Alexandra, egykori fitnesz világbajnok előtt csak legyőzhető akadályok léteznek. Hosszú évek munkáját, tapasztalatait összegezte abban az életmód programban, amit a fogyókúrázni vágyók, és a szakemberek, orvosok, dietetikusok egyaránt elismernek.
A Súlykontroll Program ugyanis olyan táplálkozásbeli egyensúly megteremtésére törekszik, amelyben a tartós súlycsökkentés életmódváltozásunk alapja. Ma már egyre több egészségügyi statisztikai adat bizonyítja: sokunknak kell szembenézni a túlsúlyosság, az elhízás okozta betegségekkel. A Súlykontroll Programot többek között ezek a riasztó adatok hívták életre.
A Súlykontroll Program immunitásunkkal is szeretne harcba szállni.
Mert úgy tűnik, immunisak lettünk. Túlságos sokszor halljuk, hogy egészségtelenül élünk, gyakran pirítanak ránk, miszerint sok állati eredetű zsírt fogyasztunk, rendszertelenül élünk, így rendszertelenül is táplálkozunk, hogy nem mozgunk eleget, ellenben halmozzuk az üres kalóriákat tartalmazó édességbombákat. Sajnos azt is túlságosan sokszor halljuk, hogy egészségtelen táplálkozásunk komoly betegségekért, betegségcsoportokért felel. S hogy valójában mi teszünk eközben mi?
Sajnálkozunk és elhisszük, hogy beteg csak a szomszéd lehet, esetleg annak ismerőse vagy rokona, de mi ugye, soha.
Sajnálkozunk, majd 36-os lánykori méretünket húsz év alatt 40-esre váltjuk.
Sajnálkozunk, és már csak lifttel tudunk felmenni a harmadikra.
Sajnálkozunk, és migrénre panaszkodunk. Később magas vérnyomásra, emésztési problémákra, állandósult rossz közérzetre. Gyógyszereket szedünk, és csodát várunk tőlük. Diétába kezdünk, majd feladjuk. Arra gondolunk, mindazt, amit mi elszalasztottunk megtenni önmagunkért, majd "megteszi" helyettünk egy pirula, egy kapszula. Megoldja helyettünk valaki más, gondolkodik helyettünk valaki más, felel értünk valaki más. Mert hát mi, erre sajnos nem érünk rá. Nekünk momentán nincs időnk önmagunkra. És furcsa módon, mindeközben immunisan hallgatjuk azokat a híreket, amelyek saját példánkat számszerűsítik statisztikai adatokban.
Reggeli közben ér minket a hír: Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok az összes halálozás mintegy háromnegyed részéért felelősek. Más szóval az összes halálozás háromnegyed része táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségből származik (a keringési rendszer betegségei okozta halál: 50,69%, daganatos megbetegedések 25,7 % ).
Szempillánk se rezzen, ez a bejelentés véletlenül se nekünk szól.
Napközben azt olvassuk a napilapokban, hogy Magyarországon a daganatos betegségekből eredő halálozás tendenciája növekvő, s hogy a hazai adat Európában a legmagasabb. A cikkből kiderül, hogy már 1988-ban 24 európai országgal összevetve a keringési betegségekből adódó halálozásokat messze a magyar értékek voltak a legrosszabbak.
Szív-koszorúérelmeszesedés okozta halálozásban első helyen, agyi-érbetegség- és a vastagbél rosszindulatú daganatos betegségéből adódó halálozásban második helyen álltunk. A helyzet húsz évvel később csupán annyiban változott, derül még ki ugyanebben a cikkben, hogy - ha lehet - még rosszabb lett. A kilencvenes években készült országos táplálkozási vizsgálatok sem hoztak jobb eredményt: az átlagos energiabevitel túl nagynak bizonyult, bár az étkezéseken belüli szénhidrát aránya a nemzetközi ajánlás szerepelt, de az elhízásért felelő, hozzáadott cukor mértéke meghaladta a nemzetközi ajánlást, főként a nők esetében.
A napi zsírbevitel - főként állati eredetű telített zsírok - energiaaránya mindkét nemben 38% volt. Mindehhez a férfiak átlagos koleszterin-bevitele csaknem kétszerese volt az ajánlottnak, a nőké pedig 36 %-kal volt magasabb. A túlzott zsiradékbevitel magyarázata részben az élelmiszerek nagyobb zsiradéktartalma lehetett, másrészt viszont az otthoni ételkészítési, kenyérkenési, étkezési szokások.
Ebből a vizsgálatból többek között az derült ki, hogy a napi zsiradékbevitel több mint fele ételkészítésből (főzés) és a kenyérre kent zsírokból származik! Egy kis adalék még a teljes képhez: mindkét nemben rendkívül magas volt a sófogyasztás, ami 22,3 g/fő/nap (férfiak), illetve 15,8 g/fő/nap (nők) konyhasó bevitelét jelenti. (Az új nemzetközi ajánlás 5 g/fő/nap.) A férfiak az ajánlottnál több mint négyszer, a nők pedig több mint háromszor több sót fogyasztottak. A férfiak átlagos kalcium-bevitele 40 %-kal, a nőké 30%-kal volt kisebb az ajánlottnál.
Sajnos, az általános iskolás (12-13, ill. 14-15 éves) gyermekek körében végzett táplálkozási vizsgálatok adatai egyaránt arra utalnak, hogy a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek táplálkozási kockázati tényezői már gyermekkorban jelen vannak. A 14-15 évesek táplálkozásában jelen volt az ajánlottat meghaladó összes zsiradék-, koleszterin- és hozzáadott cukorbevitel, a túlzott zsiradékbevitelen belül pedig dominált a telített zsír. Pedig becslések szerint megfelelő életmóddal, tudatos táplálkozással a szív- és érrendszeri betegségek közel 30%-a, a daganatos megbetegedések 30-40%-a lenne megelőzhető.
Ugye milyen sokat jelentene egy kis odafigyelés? De mi ennél a pontnál csukjuk össze újságunkat, délben beülünk egy gyorsétterembe, vagy éppen nem eszünk semmit, majd este otthon, közvetlenül lefekvés előtt.
Amikor egy újabb híradóból még azt is megtudjuk: hogy az idén tavasszal indult országos koleszterinkampány szűrésének eredményei riasztó képet festenek egészségi állapotunkról. A 19 év alatti fiatalok közül minden negyedik nevezi magát elhízottnak, a megkérdezettek 43 százaléka túlsúlyos, a középkorúak közül ugyancsak minden negyedik ember szenved krónikus betegségben, és túl sok gyógyszert szedünk.
Táplálkozási szokásaink átalakulása ugyan mutat némi változást, de még mindig előszeretettel használjuk az olyan sok kárt okozó finomított cukrot, a fehér lisztet, a tojást, a disznózsírt, a libazsírt. Ennél a pontnál kapcsoljuk ki a tévét, elegünk lesz a hírekből, és álomra hajtjuk a fejünket.
Másnap reggel azonban rosszul ébredünk. Itt is fáj, ott is fáj, és a reggeli zuhanyzás azt a képet erősíti bennünk, hogy végre le kellene fogynunk. Most végre tényleg. Sőt, nemcsak fogynunk kell, tesszük hozzá, de komoly változásra van szükségünk. Egészségesebb, élhetőbb életre szavazunk. De a változáshoz elkél a segítség.
Még pedig egy olyan program, ami egyszerre kínálja az egészséges életmód minden elemét és a tartós súlycsökkenést. Ami nem a sikerdiéták azonnali eredményével hiteget, de hosszú távú sikert nyújt. A Béres Alexandra Súlykontroll Program olyan átfogó életmódprogram, amelyben helyet kap a fogyókúra és az egészséges életmód kialakítása is.
Nem kínál csodamódszert az áhított testsúly eléréséhez, és nem célja, hogy olyan élelmiszereket, ételeket ajánljon, amelyek nagyon távol állnak a megszokottól. De célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse és megszerettesse a jelenleg Magyarországon még nem túl elterjedt és elfogadott, de bizonyítottan jó hatású alternatívákat. A program étkezéssel és mozgással kapcsolatos tanácsokkal nyújt segítséget a fogyáshoz és egy olyan életmód kialakításához, amely hosszú távon elősegíti az elért testsúly megtartását.
Mert erre bizony szükségünk lesz, ha tényleg szeretnénk a változást. Ha megszületik bennünk az elhatározás, ha végre tenni szeretnénk önmagunkért! A programot összefoglaló könyvből saját igényeinknek és ízlésünknek megfelelően állíthatjuk össze a diétás menüsort. Véletlenül sem kell attól tartanunk, hogy az "alkatrészek" nem szerezhetőek be a közértben, a piacon, ugyanis a Súlykontroll Program kifejezetten a hazai ízek, az itthon elérhető és beszerezhető élelmiszerek fogyasztásán alapul.
Csak másképp, mint ahogy ezt megszoktuk. Egészségesebben, tudatosabban, mint ahogy eddig tettük. A hosszú távú fogyás, nemcsak esztétikai változást hoz, de általa egyre távolabb kerülhetünk az elhízás okozta betegségektől is. Az, aki kiegyensúlyozottan táplálkozik, aki elegendő mennyiségű rostot, fehérjét, szénhidrátot, zöldséget és gyümölcsöt eszik naponta, s aki mindezt mozgással párosítja, többet tett saját egészségéért, mint azt gondolná. Esélyt ad önmagának az élhető életre.
Forrás: Akció PR
