A petesejt útja
A két petefészket a méhhel összekötő páros szerv a petevezeték. A ciklus során, miután már megérett a petesejt, és bekövetkezett a tüszőrepedés, a megtermékenyítésre váró petesejt ezen keresztül halad a méh ürege felé. A spermium gyakran már a petevezetőben megtermékenyíti a petesejtet, mely pár napig még tovább vándorol, míg végül beágyazódik a méh nyálkahártyájába.
Amennyiben a petevezetékben az átjárhatóságot valami akadályozza, úgy a spermiumok nem képesek felhatolni, a petesejt pedig nem jut el a méhbe- ezzel fizikai akadályt állítva a terhesség létrejöttének. (Ha bekövetkezik a megtermékenyítés, de a beágyazódás a petevezetőben történik, életveszélyes állapot, méhen kívüli terhesség jöhet létre).
Gyakoribb, mint azt sokan gondolják
Amennyiben valaki teherbe esési nehézségekkel küzd, úgy általában valamilyen hormonális okot sejt mögötte – és gyakran be is igazolódik-, ám csaknem ugyanolyan gyakori a petevezeték(ek) elzáródása is, így a meddőségi kivizsgálás során fontos ennek ellenőrzése is. Hogy miért is keletkezik akadály, annak több oka is lehet, pl. gyulladás, fertőzés, endometriózis. Mivel tüneteket jellemzően nem produkál a probléma, ezért sokan nem is tudnak a zavarról, és csak a vizsgálat során derül rá fény.
HSG, HyCoSy, LSK, méhtükrözés (HSK)
A petevezetők átjárhatósági vizsgálatának több típusa is létezik, melyek gyakran nem csupán diagnosztikus, de terápiás jellegűek is egyszerre. Létezik Ultrahanggal, Röntgen, méhtükrözés (hiszteroszkópia, HSK), valamint hastükrözéses (laparoszkópos kromopertubáció, LSK) vizsgálat. Hogy melyikre van szükség, az attól függ, pontosan mit is szeretnének ellenőrizni, illetve van-e egyéb problémája a betegnek.
HSG: ekkor egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját Röntgennel követik. A vizsgálat kb. 10 percet vesz igénybe, néhány órás kórházi megfigyelést igényel, és a petevezeték elzáródása mellett fény derülhet pl. miómára, polipra, fejlődési rendellenességekre is. Az eljárás némi kellemetlenséggel, fájdalommal jár, bár lehetőség van rövid bódításra és fájdalomcsillapításra is. Sokszor megesik, hogy már maga a vizsgálat is megszünteti az elzáródást, ahogy a kontrasztanyag a nagy nyomás hatására keresztül áramlik a petevezetékeken. Ez a vizsgálat a petefészkek sugárterhelésével is jár, ma már nem korszerű.
HyCoSy: az előbbinél jóval kedveltebb eljárás, hiszen ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. Ekkor a kontrasztanyag útját hüvelyi Ultrahanggal nézik, és ha a nyomásra nem jut tovább a folyadék, az elzáródást feltételez. A beavatkozáskor a méh üregében lévő elváltozásokra is fény derülhet, és akárcsak a HSG-nél a kontrasztanyag távozása megszüntetheti az elzáródást.
Laparoszkópia (LSK): a hastükrözés az endoszkópos eljárások közé tartozik, melyet altatásban végeznek. A nőgyógyászati nagy műtétek egyre jelentősebb részét ezzel a technikával végzik. A köldökön és az alhason apró bemetszéseket végeznek, a száloptikát ezen keresztül juttatják be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. Diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra. A műtéti eljáráskor a nyakcsatornán keresztül kék színű folyadékot fecskendeznek, ami feltölti a méhet és bejut a petevezetőkbe is. Amennyiben szabad az áramlás, a folyadék szabadon távozik. (Ezt a kamerán keresztül tökéletesen lehet látni.) Az átjárhatósági vizsgálaton kívül, LSK végzése során a legtöbb kismedencei eltérést diagnosztizálni, és gyógyítani is lehet (endometriózis, ciszták, miómák, összenövések, stb.) A műtét egynapos kórházi bennfekvést igényel, a műtét másnapján a páciens hazabocsátható.
Hiszteroszkópia (HSK): a méhtükrözés ahogy a neve is mutatja, itt elsősorban a méh üregét vizsgáljuk, amikor a méh üregét feltöltjük, így jól szemügyre vehetőek az esetleges összenövések, polipok, ciszták, sövények, belső miómák, és egyéb elváltozások. Bár nem konkrétan a petevezetőket veszi górcső alá, de az eljárással vizsgálható a méhkürtök eredése, a folyadék áramlása alapján az átjárhatóságuk. A hagyományos vizsgálat rövid altatásban, szintén endoszkóppal történik, és ha a szakember a méh üregében eltérést talál, akkor azt helyben orvosolni is tudja. A páciens még aznap hazamehet.
+1: Hiszterolaparoszkópia: Az utóbbi két műtét "egy ülésben" végezve (HSK + LSK)
Mi a teendő az elzáródott petevezetékkel?
Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza elmondta, hogy amennyiben elzáródott az egyik vagy mindkét petevezeték, és maga a vizsgálat nem hozott eredményt (nagy nyomással sem lett átjárható), úgy bizonyos esetekben lehetőség van műtéti beavatkozásra, ám legtöbbször, ha mindkét petevezető elzáródott-, IVF (lombik program) javasolt.
(Forrás: Nőgyógyászati Központ)
