Menyasszonyuk ártatlanságát tesztelő férfiak, lányaik tisztaságát kutató apák - évezredek óta foglalkoztatja őket, hogy hogyan lehet megbizonyosodni a szüzességről. A középkortól egészen a mai napig egészen hátborzongató ötletek is napvilágot láttak.
Évszázadokon keresztül a lányokat megalázó nőgyógyászati vizsgálatnak vetették alá, ahol férfiak próbálták kideríteni, érintkezett-e már valakivel szexuálisan a feleségjelölt. Végül Milánó híres püspöke, Szent Ambrus tiltotta be ezeket a módszereket, és illedelmesebb technikákat ajánlott.
Hogy miért is volt annyira fontos - fontosabb, mint ma - a múltban a szüzesség kérdése? Egyrészt azért, mert a kor erkölcsei úgy kívánták meg, hogy a menyasszony szűzen menjen férjhez, másrészt pedig az Európában tomboló szifiliszjárvány ellen gyakorlatilag csak két módon lehetett védekezni: a teljes önmegtartóztatással, illetve az érintetlen házastárssal - és a legtöbben ez utóbbit választották, érthető okokból.
De milyen technikával bizonyosodtak meg a lányok ártatlanságáról? A leggyakoribb "teszt" - igaz, csak utólagosan - a lepedővizsgálat volt, hiszen a menyasszony érintetlenségét és a férj erejét bizonyította az átvérzett lepedő, amelyet az aktus utána rokonok diadalittasan körbe is hordoztak.
Máshol egészen más természetű hagyományok éltek, Rómában ma is látható az a templom, melynek falán van egy kőszáj, amely állítólag leharapja a szeplős, bűnös lányok kezét.
Évszázadokon keresztül a nők illatából, vizeletéből, illetve arcukból próbálták megállapítani a férfiak, hogy elvesztették-e már a szüzességüket: a már nem ártatlan hölgyeknek ugyanis laposabb lesz az orruk, és közepén egy enyhe bemélyedés jelenik meg.
Mások a szűk hüvelyt tartották az igazi biztosítéknak, ajánlottak is olyan szert a bűnös lányoknak, amely összehúzza a hüvelyüket, ezzel csapva be a férfit. És itt van talán a legbizarrabb ötlet: a szeméremszőrzetből is próbálták megállapítani a leány ártatlanságát, a tűzkeresztségen átesett asszonyoknak ugyanis durvább, erősebb volt az intim szőrzetük - gondolták.
A http://www.geocities.com/tapir32hu/szuzes.html felhasználásával
Sz. F.
