Mi történik az ágyban akkor, ha az élet egyéb területein a nő jóval sikeresebb párjánál. Mert karriert épít, vezető posztot tölt be, netalán sokkal jobban is keres férjénél? Esetleg a gyereknevelés és a háztartás gondja így a férfira hárul, aki pedig megzavarodik a szerepcserétől. És ezen a zavaron nem is csodálkozhatunk, hiszen nemi szerepünk alapvető, le nem vetkőzhető vonása énünknek. Vagyis egy olyan szerepelvárás, amely alól soha nem bújhatunk ki, amit gyernekkorunktól kezdve sajátítunk el.
A gyerekek 3-4 éves korban ismerik meg a különbségeket maguk és az ellenkező nem tagjai között, természetesen először csak a fizikai különbségeket, tudniilik a fiúknak olyan testrészük is van, ami nekik nincs. Kezdenek kialakulni a nemi szerepek, és ez a folyamat csak még jobban felgyorsul a serdülőkorban, sőt betetőzi a fejlődést. Kialakul a nagybetűs nő és a nagybetűs férfi, az ágyban is.
A hagyományos szereposztás szerint a férfi az, aki eltartja családját, aki védelmet biztosít nekik, a nő pedig a tűzhely őrzője, a gyerekek nevelője. Ez ma már egyáltalán nincs így. Egyre több családban látunk ugyanis szerepcserét a nő és a férfi között, ami óriási konfliktusokhoz vezethet.
A férfi és női szerepek egybemosása bizonyos értelemben a világháború műve. Az addig csak háztartási munkát végző nőket kénytelenek voltak bevonni az ipari, mezőgazdasági termelésbe, hiszen a férfiak a fronton harcoltak. A harcok elmúltával sem mentek vissza az asszonyok a tűzhely mögé, ugyanolyan munkavállalók lettek, mint férjük. A rendszerváltás után a nők "férfiasodása" csak tovább erősödött, manapság mindenhol a karrierjének élő nő példája köszön vissza.
És mi van az ágyban? Rusz Edit szerint itt is felborultak a sokáig bebetonozottnak számító szabályok. Hagyományosan a férfinak kellene mindenféle kapcsolatot kezdeményeznie, így a szexuálisat is, ám manapság egyre ritkábban van így. És ami az első percben tetszik a férfinak - a gyorsan ágyba rángató amazon -, az a sokadik alkalommal már nem az igazi. A szexuálpszichológus szerint ennek nem így kellene lennie. A nőnek csak csábítania kellene, de nem direkt módon, csak jelekkel. Melyeket ha vesz a férfi, a "feladat" már az övé.
Ám manapság a férfiak gyakran elbizonytalanodnak, nem tudják, hogy a nőnek mi kell: a határozoztt vagy az alávetett. A nő pedig esetleg hiába várja a férfi kezdeményezését. A kérdés tehát összetett.
Rusz Edit a feleségeket, élettársi kapcsolatban élő nőket egy dologtól óvja: a férfi frusztálttá válik attól, ha a nő sikeresebb nála. Ám ezen még lehet segíteni, ha a feleség vagy barátnő érezteti vele, hogy ez a siker neki is köszönhető mint biztos hátvédnek. Ám ha szexuális dominanciáját is elveszik a férjtől, akkor ne is csodálkozzanak, ha válás, megcsalás vagy éppen lelki eredetű impotencia lesz a következmény.
