Dr. Kate M. Scott a következőket nyilatkozta a Reuters Health-nek: "Ez nagyon érdekes, mivel azt ugyan már tudjuk, hogy az asztmások esetében gyakrabban fordul elő szorongásos zavar vagy esetleg depresszió, de általában azt gondolják, hogy a lelki betegségek az asztma következményeként alakulnak ki."

"Tisztán érthető, hogy az olyan pszichológiai hatások, mint a stressz vagy a szorongás súlyosbítja az asztmát, de újdonságszámba megy az erőteljes bizonyíték, hogy növelhetik a kifejlődés esélyét is." - tette hozzá Scott, aki Új-Zélandon az Otagoi Orvosi Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa. "A tanulmányunk azt sejteti, hogy a pszichoszociális stresszorok, mint amilyen a nehéz sors és a lelki betegségek korai megjelenése növeli az asztma későbbi kialakulásának kockázatát." - mondta Scott.

Az eredményeket a Psychosomatic Medicine cmű folyóiratban tették közzé. 2001 és 2004 között több mint 18 000 amerikai, ázsiai és európai lakost kérdeztek ki a Lelki Egészség felmérés keretén belül. Scott és munkatársainak véleménye szerint a gyermekkori sanyarú sors az elszenvedett tragédiák számával arányosan növelte az asztma kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak a testi vagy szexuális erőszak, az elhanyagoltság, valamelyik szülő halála, válás, a szülők mentális zavarai, alkoholizmusa vagy drogfüggősége, a bűnözés, családon belüli erőszak, szegénység.

A gyermekkori szorongás és a depresszió erőteljesen előrejelzi az asztma későbbi kialakulását, fedezte fel Scott csapata. A hányatott sors a szorongással és a depresszióval egyetemben szintén növeli a kockázatot. A sok megpróbáltatás, az idegesség és a depresszió kapcsolatát már felvetette néhány elemzés, mely a dohányzás hatását vizsgálta az asztma kialakulásának kockázatára. Ez arra utal, hogy a lelki betegségek és az asztma megjelenése közötti kapcsolat független a dohányzástól.

Még nem világos, hogy a gyermekkori nehéz sors, a szorongás és a depresszió okozza-e közvetlenül a felnőttkori asztmát, habár van néhány kézenfekvő biológiai folyamat, mely alátámasztja az ok-okozati viszonyt. "A krónikus stressz és a lelki zavarok tudvalevőleg összefüggnek azzal, hogy káros változások állnak be a hormonháztartásban és az immunrendszerben, melyek gyulladáshoz vezetnek."

Más kutatások kimutatták, hogy a gyermekek fejletlen immun-és stressz tűrő rendszere különösen érzékeny arra, ha megzavarják, mutatott rá Scott. "A genetikai és környezeti tényezőkkel együtt alapját képezheti a korai stressz és a később kialakuló betegségek közti összefüggéseknek."

Forrás: www.medipress.hu