Felmérések szerint évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába felesleges élelmiszer formájában, ez fejenként mintegy 40 kilogramm kidobott ételt jelent. Az élelmiszerpazarlás okai többek között a nem eléggé tudatos és megtervezett vásárlás, a helytelen tárolás és felhasználás, illetve a felesleges élelmiszerek felhasználási lehetőségeire vonatkozó információ hiánya.
Az élelmiszeren kívül számos egyéb felesleges holmi is könnyen landol a bevásárlókosárban, például ruhaneműk, cipők, amikbe első látásra beleszeretünk, majd otthon jövünk rá, hogy mégsem tetszik vagy mégsem jó a méret. Van, amit ilyenkor becserélünk, de sok szekrényben található olyan sosem hordott holmi, amibe a tulajdonosa remélte, hogy majd belefogy vagy „valamire még jó lesz”. Ezen kívül bizonyára sok gyermekes család több olyan játékot is elő tudna venni otthon, amit megvettek, mert a gyereknek annyira megtetszett, majd két nap után soha többé nem játszott vele.
A felesleges pénzkiadásra hívják fel az emberek figyelmét november 28-án, a „ne vásárolj semmit” világnapon. Ilyenkor arra kérik a lakosokat, legalább ezen az egy napon ne vásároljanak, így állva ellen a felesleges költekezésnek.
A K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő meghirdetője szerint ez a világnap ugyan fontos problémára hívja fel a figyelmet, azonban a megoldás nem az, hogy egyetlen napon nem vásárolunk, ha az év többi napján mértéktelenül költekezünk.
A felnövekvő új generációt, vagyis a gyerekeket is minél előbb meg kell tanítani a tudatos fogyasztói magatartásra. Ők ugyanis előbb találkoznak a termékektől roskadozó polcokkal a boltokban, mint hogy megértenék a pénz értékét. A szülőknek meghatározó szerepük van ebben, hiszen elsőként az ő példájukat fogják követni a gyerekek. Ragadjunk meg ezért minden kínálkozó alkalmat arra, például egy bevásárlás vagy egy utazás közös megtervezése során, hogy elmagyarázzuk, miért fontos a pénzünk tudatos beosztása és elköltése. Ne engedjünk nekik, ha épp megkívánnak egy új játékot, amit azonnal haza szeretnének vinni, ugyanakkor teremtsük meg a lehetőséget, hogy akármekkora kis összeg felett alkalmanként szabadon rendelkezhessen, így készülve az önálló életre.
„A pénzkezelés alapja a tudatosság, az előre tervezés. Ha januárban készítünk egy éves költségvetési tervet, amit egész évben igyekszünk tartani, illetve hó elején felülvizsgáljuk az épp várható kiadások listáját, könnyebben elkerüljük, hogy felesleges tételekre költsünk. Ha vásárolni indulunk, ne költsünk impulzusból, csak mert hirtelen megtetszik valami. Mindig készítsünk bevásárlólistát, legyen szó élelmiszerről vagy ruházati termékről. Szabjunk meg egy összeget, ami fölött nem szeretnénk pénzt kiadni. Csak annyi terméket vegyünk meg, ami a listán szerepel, és belefér a költségkeretbe. Ha így teszünk, sokkal több pénzt takaríthatunk meg, mintha csak egy nap nem vásárolunk. A megtakarítás jól jöhet váratlan kiadások esetén, de akár a ruhatárunkat is tovább bővíthetjük, ha arra valóban szükségünk van. Ezeket a szempontokat érdemes megtanítanunk a gyerekeknek is, hiszen a felesleges termékek vásárlásával a környezetet is szennyezzük, amelyben ők és az ő utódaik felnőnek” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja.
