Presser Gábor így mesélt idén a Magyar Dal Napjának előzményeiről: „Sok évvel ezelőtt, amikor Magyarországon egyre szaporodtak a rádiók és televíziók az járt a fejemben, hogyan lehetne a magyar szerzeményeknek több figyelmet kiharcolni. Ma is igen kevesen vannak tisztában azzal, mekkora kincs is az, amit birtoklunk. A magyar zenei kincs méltatlanul keveset kerül előtérbe, pedig számtalanban műfajban születnek remekművek. Szerettem volna egy alulról szerveződő mozgalmat elindítani a magyar zene érdekében. Gerendai Károly barátom segítségével 2008-ban, a Sziget Fesztiválon indult el a Magyar Dal Napja mozgalom.”
A Kossuth-díjas zeneszerző hozzátette még, hogy a magyar dal napja mozgalom beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen már az első alkalommal 30 helyszínen zajlottak a programok, s ez a szám évről-évre nő, ráadásul a közönség és a média is egyöntetűen a kezdeményezés mellé állt. Ugyanakkor Presser Gábor szerint van még mit tenni, zenei kincsünket minél több helyen, minél nagyobb tömegek számára kell elérhetővé tenni.
A közönség és a zenész szakma egyaránt megszerette a kezdeményezést. A zenekarok fontosnak tartják, hogy színpadra álljanak a magyar vokális zene ünnepén, és egyre több vidéki város, fővárosi szórakozóhely érdeklődik, milyen feltételekkel szervezheti meg a Magyar Dal Napja helyi rendezvényét. 2013-ban tíz vidéki és egy határon túli település csatlakozott a kezdeményezéshez, a fővárosban pedig tizennégy helyszínen szólnak a magyar dalok szeptember 8-án.
Gerendai Károly ötlete alapján 2010-ben hirdettük meg első ízben a Magyar Dal Fővárosa pályázatot, amelyet először Eger, aztán Nyíregyháza, majd Szombathely nyert meg, idén pedig Békéscsaba szerezte meg a kitüntető címet.
Az esti programok között még érdemes válogatni. A rendezvény honlapján helyszínek szerinti bontásban megtalálható minden fellépő.
