Hazánkban mintegy 300 000 asztmás beteget tartanak nyilván, az éves új megbetegedések száma pedig 15 000 - 20 000 között mozog. A jelenlegi járványügyi helyzetben különösen fontos az asztmások megfelelő terápiája, ezzel ugyanis csökkenthető az állapotromlás kialakulásának kockázata.
Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutakat érinti, ezért a COVID-19 szempontjából sajnos rizikócsoportba sorolhatók ezek a betegek, közülük is elsősorban a súlyos és az alul kezelt vagy gyógyszereiket nem megfelelően alkalmazó asztmások. Súlyos asztmában nehezebb elérni a betegség teljes tüneti kontrollját, ezért jelentős náluk az életminőségromlás: rendszeres vagy állandó mellkasi nyomásérzés, kis terhelésre is jelentkező nehézlégzés, sípolás, fulladás, éjszakai köhögés jelentkezhet.
A jól kezelt asztmások nem tartoznak a kockázatos csoportba. Fotó: Momentum Mundi
A jelenlegi járványügyi helyzetben ezek a betegek a veszélyeztetett csoportba tartoznak, tehát a vírus náluk nagyobb kockázattal és súlyosabb következményekkel járhat. Az ő esetükben ráadásul nehezebb lehet felismerni a fertőzést is, hiszen több tünet megegyezhet az asztmások alap-panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. Ha ezek friss légúti fertőzésre jellemző tünetek kapcsolódnak (láz, száraz vagy hurutos köhögés), akkor a szakértők azt tanácsolják a betegeknek, hogy forduljanak telefonon háziorvosukhoz.
Prof. Dr. Tamás Lilla tüdőgyógyász. Fotó: Momentum Mundi
„Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvány kapcsán ajánlott óvintézkedéseket.” – hangsúlyozta Prof. Dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció Elnöke az Asztma Világnapja alkalmából megtartott online sajtótájékoztatón, de hozzátette: "a jól beállított és kezelt asztmások nem tartoznak a COVID-19 szempontjából fokozott kockázatú betegek közé." Mára a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség világszerte az asztma. "A gyermekkori asztma néhány évre inaktívvá válhat, a betegség azonan felnőttkorban kiújulhat és nem lehet előre tudni, kinél, mikor fognak visszatérni a tünetek" - figyelmeztet a szakember.
Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat a tünetmentes időszak, a beteg ilyenkor azt hiheti, meggyógyult. Az inhalatív kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket azonban ilyenkor is folyamatosan szedni kell.
Az asztmára ajánlott megelőző, gyulladásgátló terápiának, az úgynevezett inhalációs kortikoszteroidoknak nincsenek súlyos mellékhatásai, de a betegek közel fele mégsem használja őket rendszeresen - pedig ezek hazánkban 90%-os állami támogatással érhetőek el. Az innovatív, úgynevezett biológiai terápiák - amelyek a súlyos állapotú betegek egy része számára javasoltak – pedig 100%-os támogatás alá esnek, így a beteg számára csupán a dobozdíj költségével járnak.
Az asztma, mint alapbetegség, aktív légúti gyulladás esetén (vagyis ha a beteg nem használja megfelelően az inhalatív gyógyszereit vagy alul kezelt, illetve súlyos asztmás) hajlamosíthat a fertőzésekkel - így például a koronavírussal szembeni fokozott fogékonyságra. Ezért kiemelten fontos a járvány időszakában a rendszeres megelőző inhalációs gyógyszer alkalmazása. Ezeknek a gyógyszereknek nincs a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot növelő hatása, így a szakmai szervezetek álláspontja szerint alkalmazásuk továbbra is kiemelt jelentőségű az asztmás betegeknél.
Nehézlégzés, fulladás, éjszakai köhögés. Fotó: Momentum Mundi
Az asztmásoknak ajánlott még körültekintőbben betartani a járvány idejére előírt közegészségügyi szabályokat:
Minél többet tartózkodjanak otthon
Egy inhaláló készüléket csak egy beteg használjon
Ne hagyják abba az előírt gyógyszerek használatát, mert az hirtelen asztmás állapotromlást idézhet elő.
Az asztmás tünetek a járvány miatt erősödő stressz, a tavaszi időjárás változások, és az allergia – magas pollenkoncentráció – miatt is felerősödhetnek.
Az asztma kialakulása hátterében jelentős szerepet játszik a genetikai hajlam. Asztmásoknál a beteg állapotát ronthatják a belélegzett allergének, vagy a különböző részecskék (például légszennyezés). Az asztmás tüneteket kiváltó anyagok elsősorban a beltéri allergének (például a házi poratka, a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (például a pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés. A tüneteket kiváltó okok között gyakran megemlítik a hideg levegőt, a stresszt és egyes gyógyszerek hatását.
A jelenlegi járványügyi helyzet miatt a megelőzés érdekében az asztmások még jobban figyeljenek oda, hogy kerüljék a dohányzást, dohányfüstöt és a házi allergénekkel való fokozott érintkezést, ugyanis ezek ronthatják a tünetek kontrollját.
Eszedbe jutott már, hogy mennyire hatékony egy biciklis futárszolgálat a városi közlekedésben? A nagyvárosokban, mint Budapest, egyre népszerűbbek azok a futárok, akik kerékpárral oldják meg a csomagszállítást, hiszen a lüktető forgalomban gyorsabban célba érnek, és még a környezetet is kímélik. Mi áll ennek a trendnek a hátterében, és milyen előnyöket kínálnak ezek a szolgáltatások?
A gyerekek világa játékkal, kíváncsisággal és felfedezésekkel van tele: itt az aktivitás és a mesevilág olyan elemek, melyek nemcsak fejlesztik a kicsik képességeit, hanem tartalmasabbá, boldogabbá is teszik a mindennapjaikat.
A természetes szülés fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Siklós Pál, hiszen szerencsére már akár két császár után is lehetséges a hüvelyi szülés, ahogyan ikreknél is. A szülészfőorvos kiemelte a magánegészségügy azon vitathatatlan előnyét, hogy személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is lehetőség van.
A női és férfi szervezet egészsége sokszor más jellegű figyelmet kíván. Bár a hétköznapi rohanásban hajlamosak vagyunk a kellemetlen tüneteket elbagatellizálni, a korai odafigyelés gyakran meghálálja magát.
Nőként sokat kombinálunk, ami időnként bosszantó, de néha nem is rossz szokás. Kiváltképp akkor, ha olyan szituáció előtt állunk, mint egy lakásból való költözés az új családi házba.