A GfK Hungária Piackutató Intézet 1992 óta rendszeresen megkérdezi a magyar közvéleményt egyebek mellett arról, mennyiben teljesültek érzése szerint elvárásai a politikai-gazdasági rendszerváltás óta, mit gondolnak az újabb időkről, s az időközben eluralkodott új erkölcsi rendről, illetve az élet mely főbb kérdései töltik el őket félelemmel.

A 2007. februárjában mintegy 1000 fő megkérdezésével történt kutatás egyik kérdése azt kutatta, a válaszadók a politikai és gazdasági rendszerváltás következtében kialakult elvárásaik tükrében mai fejjel hogyan ítélik meg a korszakot - még ha nagyon fiatalon élte is meg ezeket az éveket.

2003-ban még minden negyedik, idén minden ötödik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy a rendszerváltás nagyjából beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és változatlanul 1 százalék körül alakul azoknak az aránya, akik elvárásait alapvetően felülmúlta a valóság.

A csalódottak tábora azonban szélesebb, mint az eredményeket pozitívan szemlélőké. Közel megduplázódott azok hányada, akik nagyon csalódtak a rendszerváltásban és érzésük szerint szinte semmi sem teljesült az elvárásaik közül.

Nőtt a bizonytalanság a minket körülvevő világgal kapcsolatban is. A 2003-ban mért 53 százalékkal szemben idén már 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy az emberek nem értik a körülöttük lévő világot.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 80 százaléka érvel inkább a fogyasztás visszafogása mellett abból kiindulva, hogy sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Ezzel szemben 20 százalék hedonista elveket vall, miszerint érdemesebb a mának élni és azoknak van igaza, akik szerint mindig többet és többet fogyasztanak.

A legutóbbi megkérdezés óta öt százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik szerint "nem baj, ha az új erkölcsök és új szokások alakulnak ki". Velük szemben a válaszadók 64 százaléka véli úgy, "nagy baj az, hogy eltűntek a régi erkölcsök.

A kutatók kíváncsiak voltak a lakosság különböző félelmeire is. Érdekes tendencia az, hogy csökkentek az egyén saját magánéletével kapcsolatos félelmei (magány, egyedüllét, munkahely elvesztése).

Ezzel szemben a gazdasági és politikai élet aggasztja inkább a közvéleményt: idén 67 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik rossz gazdasági helyzettől és a recessziótól félnek.

Kisebb mértékben, de nőtt azoknak a száma is, akik a politikai szélsőségesek elszaporodásától illetve a külföldiek nagyszámú megjelenésétől félnek .