Az öröklődésnek meghatározó szerepe van a visszértágulat elsődleges formájának kialakulásában. Azokban a családokban, ahol a szülőknek visszértágulata van, az utódoknál is nagy valószínűséggel lehet számítani annak megjelenésére.
A betegség jellemzően nem fiatalkorban jelentkezik, a visszértágulat kialakulásának az esélye az életkor előre haladtával nő meg jelentősen.
A vénás rendszer terhelésével - mind a tartós állással, mint pedig a huzamos ideig tartó üléssel - járó tevékenységek fokozza a vénás pangást. Ha Ön ilyen munkát folytat (különösen, ha több rizikótényező is jellemző Önre), érdemes jobban figyelnie a tünetekre, és rendszeresen speciális tornát végeznie a megelőzés érdekében.A túlsúlyosság is hajlamosító faktor. Míg a normál testsúlyúak átlagosan harmada-fele, addig a túlsúlyos felnőttek közel 80 százaléka szenved a betegségben.
A szülés a visszérbetegség egyértelmű rizikófaktora, és a szülések számának növekedésével fokozódik a betegség kialakulásának az esélye. Ennek hátterében hormonális tényezőket feltételeznek. Az ösztrogén hatására csökken a kis erek izomzatának rugalmassága, viszont nő a vénafal áteresztőképessége, ami vizenyőhöz vezet. Ezért a megnövekedett ösztrogén-szint - például a fogamzásgátlók szedése vagy egyéb hormonpótlás során - megnöveli a visszér betegségek kialakulásának esélyét.
Terhesség alatt nem a növekvő magzat az oka visszeresség kialakulásának, hanem a női nemi hormonok arányának a növekedése. Ezt támasztja alá, hogy a vénatágulat 75 százalékában már a terhesség első harmadában kialakul.
Szülés után a hormonszintek visszaállásával a kialakult terhességi visszértágulat jelentős javulása várható. A nagyobb problémát a már meglévő visszeresség terhesség alatti romlása, helyrehozhatatlan bőrszövődmények, a trombózis kialakulása jelenti. Ezek miatt - amennyiben lehetséges - javasolt a visszérbetegség terhesség előtt történő műtéti megoldása.
