Sokan panaszkodnak, hogy már az első tavaszi napsugarak feltűnése után nem tudnak a napra menni védőkrémek használata nélkül. Ha nem használnak krémet a bőr fokozott fényérzékenysége miatt, kiütések jelennek meg a bőrön, de sokan épp a napozókrémekre lesznek allergiások.

A betegség kialakulásának hátterében örökletes tényezők - mint a bőrszín, a bőr pigmentációja, a szeplők és anyajegyek száma - is állhatnak. A legtöbb kozmetikum, parfüm, dezodor olyan fényérzékenyítő anyagot tartalmaz, amely foltos pigmentképződéshez vezethet. Bizonyos gyógyszerek (fogamzásgátlók, hormonok, antibiotikumok) és a napsugárzás együttes hatása fokozhatja a bőr fényérzékenységét.

A hajlamosító tényezőkön túl a pontos kiváltó ok még nem ismert, de az UV-B sugárzás mellett az UV-A sugárzásnak is nagy szerepe lehet. A napallergiáról (urticaria e solare) akkor beszélünk, ha a kiütéses tünet nem csak a napfénynek kitett helyeken, hanem akár a ruha alatt is jelentkezik. Ez a jelenség sokkal ritkább, mint az egyéb fénykiütések, amelyek csak a közvetlenül fénynek kitett helyeken jelentkeznek. A köznyelvben mégis ezekre használják gyakrabban a napallergia kifejezést.

Milyen tünetek lehetnek?

A napallergia tünetei igen változatosak lehetnek: a már fentebb említett csalánkiütésektől, a piros foltokon át akár a pattanásos elváltozásokig. Már rövid fényhatást követően órák vagy egy-két napon belül apró, tűszúrásnyi kiütések jelennek meg leggyakrabban a fénynek kitett részeken, de valódi allergia esetén, az egész testen. Nagyon gyakran a bőr felhólyagosodik, viszket, melyet égő érzés, esetleg fájdalomérzés is kísérhet. Amint a bőr megnyugszik, a tünetek elmúlnak.

Sajnos visszamaradhat bizonyos fokú foltos bőrelváltozás. A tünetek sokszor összetéveszthetőek a leégéssel, amelytől csak abban különbözik, hogy ezt a folyamatot nem követi hámlás, illetve többször kiújul és évekig visszatérhet. Egy biztos: a napfény káros sugarai ellen így is úgy is fontos védekezni.

Mit tehetünk megelőzésként?

Mindig használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet. Előfordulhat azonban, hogy épp a naptej tartalmaz olyan anyagot, ami a fény hatására bőrkiütést okoz, ezt mielőbb tisztázni kell, milyen anyagokra vagyunk érzékenyek. A naptejek fényvédő faktor száma azt mutatja meg, hogy mennyivel hosszabb ideig szabad a napon tartózkodni. Érdemes így minél magasabb számút választani.

A gyermekeknek, az érzékeny bőrűeknek, napallergiásoknak érdemes 30 faktoros krémet használni, mivel megfelelő fényvédelemmel csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. A gyógyszerszedés esetén fontos tájékozódni arról, hogy az adott készítmény tartalmaz-e fényérzékenyítő anyagot, amely mellett tilos a napozás.

Napozás előtt ne használjunk kozmetikumokat, parfümöt közvetlenül a bőrre. Egyes fűszernövények - mint például az ánizs, a kömény és a medvetalp - tartalmazhatnak fényérzékenyítő anyagot, így érdemes ezeknek a fogyasztását kerülni.

Emellett segíthet, ha minél kevesebb testrészünket éri a napfény, vagyis ha tehetjük, ajánlott nadrágot és hosszú ujjú blúzt viselni. Manapság már lehetőség van beszerezni UV-szűrő anyagból készült fürdőruhát is. Egyes esetekben segíthet, ha szoláriumozással szoktatjuk bőrünket a napsütéshez. Érdemes a tünetek jelentkezése esetén a bőrünket langyos vízzel megtisztítani a naptejtől, majd hűsítő és gyulladást csökkentő krémmel az adott területet bekenni. A viszketés ellen antihisztamin tartalmú kenőcsöt  használjunk.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a napallergia tünetei hűsítő, gyulladáscsökkentő készítmények hatására sem csökkennek, szükség lehet az allergia szintjétől függően bizonyos kezelésekre is. Komolyan kell venni a problémát, hiszen egyes esetekben súlyosabb tünetekkel is járhat. Hatékonyabb terápia érdekében bőrgyógyászhoz kell fordulni. Kezelésként antihisztamin tartalmú gyógyszer rendszeres szedése ajánlott.

Forrás: www.webbeteg.hu